Az Y és a Z generációsok - azaz a mai harmincasok és huszonévesek - elhozták a polyworking világát, amikor valaki akár évente vált, és egyszerre teljesít több főállásban is, vagy szerez bevételt minimum 2, de inkább 3-4 helyről.
A modern nemzetközi közgazdasági szakirodalom polyworkingnek nevezi, magyarul többes foglalkozásként, többes foglalkoztatásként lehet lefordítani. Ez az, amikor a munkavállaló egyszerre több munkahelyen is dolgozik, nem egy, hanem kettő, akár három szerepben, pozícióban is jelen van a munkaerőpiacon. Mindez lehet egy főállás és egy, vagy több mellékállás, félállások és negyedállások kombinációja, vagy akár egyszerre több főállás vállalása is.
A legtöbben anyagi okokból vállalnak egyszerre több munkát: az emelkedő megélhetési költségek miatt sokan nem tudnak egyetlen állásból megélni. Nem elhanyagolható indok a polyworking életformára az önmegvalósítás és a kreativitás megélésének vágya. "A polyworking kivitelezhetőségét nagyban elősegíti a távmunka, a hibrid munkavégzés és az egyéb atipikus foglalkoztatási formák elterjedése. Ezek ugyanis lehetővé teszik, hogy valaki egyszerre több cégnek dolgozzon, különböző projekteket vigyen" - nyilatkozta az Economx--nak Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője.
A szakértő a fiatalabb, Y és Z generációs munkavállalók körében látja népszerűnek a polyworkinget. Akik a digitális korban szocializálódtak, különösen fontos a rugalmasság, az, hogy szabadok legyenek a munkájukban is.
Persze ennek vannak kockázatai is: a munka-magánélet egyensúly felborulása, a kiégésveszély, a kitolódó párválasztás, az elsorvadó baráti kapcsolatok.
A 24 évesnél fiatalabb munkavállalók átlagosan heti három napot töltenek az irodában, többet, mint a más korosztályokhoz tartozók – derült ki a JLL ingatlanközvetítő globális felméréséből, amelyben 12 ezer embert kérdeztek meg. Hasonló eredményt hozott a Freeman rendezvényszervező mintegy kétezer amerikai felnőttet felölelő kutatása is.
Az irodában töltött idő segít megtanulni, hogyan érintkezzünk sokféle különböző emberrel, elsajátítani a vállalati szakzsargont, megismerni a hívószavakat, alkalmazkodni az öltözködési normákhoz.
A Z generáció számára azonban az irodai munka nem csupán a szükséges ismeretek elsajátításáról szól, hanem az előrejutásról is. Home office-ban a munkavállaló nincs szem előtt, nem érzi az irodai hangulatot, nem jutnak el hozzá a folyosói pletykák, nem érzi a kulcsot a menedzserekhez, így kisebb eséllyel kap kinevezést.
Olvasd ezt is!
