Az év eleji rezsistop és az aktuális elszámolások újabb apropót adtak az online csalóknak az áldozatok behálózására. Adathalász hullámra figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): mintegy 150 bejelentés érkezett az online jogsegélyszolgálathoz olyan hamis weboldalakról, amelyek a MVM Next és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevével élnek vissza.
A csalók SMS-ben és e-mailben keresik meg az áldozatokat, és hivatalosnak tűnő weboldalakra irányítják őket, ahol a bankkártya-adatokat próbálják kicsalni a gyanútlan emberekből. Az üzenetek gyakran sürgető hangvételűek: vagy „kiegyenlítetlen villanyszámlára” hivatkoznak, vagy akár 140 ezer forintos adóvisszatérítést ígérnek - írja az Economx.
Soha ne adjunk meg banki adatokat vagy jelszavakat e-mailben, SMS-ben vagy telefonon, tiltsuk le az sms küldő telefonszámát. Gyanús üzenet esetén szakítsuk a kapcsolatot, a szolgáltató hivatalos ügyfélszolgálatán ellenőrizzük a megkeresés valódiságát.
Nemcsak az online térben lehet belefutni csalókba. Egyre több rémtörténet kering a duguláselhárítás körüli brutális túlszámlázásról és agresszív fellépésről: egyes esetekben akár milliós számlákat is követelnek, miközben a problémát nem oldják meg. Szakértők szerint a jelenség évek óta tart, és a fogyasztók kiszolgáltatottságára épít.
Az úgynevezett „csőgörényes maffia” módszere egyszerű: telefonban gyanúsan alacsony árat ígérnek, majd a helyszínen különféle felárakkal, méterdíjakkal és sürgősségi pótdíjakkal duzzasztják fel a végösszeget. Előfordult, hogy egy társasházi dugulás elhárításáért két óra után 1,4 millió forintot követeltek, vagy egy mosogatódugulás félórás javításáért 800 ezer forintos számlát állítottak ki.
A csalók kiszűréséhez fontos előre tisztázni a végső árat, a méterdíjat, a kiszállási díjat, valamint azt, hogy adnak-e számlát és garanciát. Gyanús, ha hiányoznak a cégadatok, stockfotókkal illusztrált a weboldal, vagy a szakemberek számla nélkül akarnak dolgozni.
Ha már megtörtént a baj, a szakértők azt javasolják, dokumentáljunk mindent, őrizzük meg a híváslistát, az üzeneteket és a bizonylatokat, fenyegetés esetén pedig forduljunk a rendőrséghez vagy a fogyasztóvédelemhez.
