Milyen célokra fordítják leginkább a személyi kölcsönöket a magyarok, és látnak-e itt változást?

Nagy István: A három leggyakoribb felhasználási cél változatlanul a hitelrefinanszírozás, a lakásfelújítás és az autóvásárlás. Az utóbbi időben a refinanszírozás, illetve az ÁLLAMI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK INDULÁSÁVAL a lakásfelújítások aránya érezhetően tovább növekedett. Ami pozitív trend, hogy a személyi kölcsönöket egyre kevésbé „tűzoltás jelleggel” veszik fel az emberek; a piac elmozdult egy sokkal tudatosabb, tervezettebb irányba. A személyi kölcsönt rugalmassága miatt a speciális állami konstrukciók sem tudják érdemben hátráltatni a növekedésben.

A digitalizáció, a mobileszközök elterjedése a személyi kölcsön piac egyik fontos motorjává vált. Miként reagálnak ezekre a trendekre?

N. I.: Egy rendkívül komoly fejlesztés közepén vagyunk: egy élvonalbeli, FELHŐALAPÚ HITELEZÉSI RENDSZERT vezetünk be, a Vaultot. Idén év elejétől a teljes, közel 400 bankfiókból álló hálózatunkban már ez a rendszer fut. A technológia számos előnye közül az egyik, hogy a bírálatot követően a folyósítás azonnal megtörténik. Sok esetben az ügyfél még a tanácsadóval szemben ül a fiókban, de a telefonja már jelzi, hogy megérkezett a kölcsönösszeg a számlájára. A statisztikáink szerint az esetek egyharmadában EGY ÓRÁN BELÜL LEZAJLIK a teljes személyi kölcsön igénylési és folyósítási folyamat. A jövőben azonban a személyi kölcsönök nyújtása egyre kevésbé az ügyfél által kezdeményezett folyamatokra épül majd, és egyre nagyobb szerepet kapnak az ELŐRE KIALAKÍTOTT HITELAJÁNLATOK.

Míg korábban a bankok működését a reaktív magatartás jellemezte: vártuk az ügyfelet a fiókban, addigra a hazai hitelek mintegy fele mára már az online térben realizálódik, illetve a mobilapplikáció és az adatalapú elemzések révén pedig ÁTLÉPTÜNK A PROAKTÍV HITELEZÉSBE. Ha egy ügyfélnek hozzánk érkezik a jövedelme, az analitikai modellek alapján előre meghatározott, személyre szabott hitelajánlatot tudunk küldeni a mobilappjába. Itt már nincs szükség adatgépelésre, csupán egy automatikus KHR-ellenőrzés fut le, és néhány kattintással, akár perceken belül a számlán lehet a kölcsönösszeg. A következő lépcsőfok – amin jelenleg is aktívan dolgozunk prediktív analitikai modellek segítségével – a személyikölcsön-ajánlatok időzítésének tökéletesítése. Nemcsak egy általános kölcsönajánlatot akarunk küldeni, hanem A MEGFELELŐ PILLANATBAN AKARJUK ELÉRNI AZ ÜGYFELET. Ha például a modellek alapján látszik, hogy az ügyfél utazásra vagy épp lakásfelújításra készül, az akkor felkínált releváns ajánlat sokkal nagyobb valószínűséggel találkozik az igényeivel.

Hogyan hidalhatók át a generációs különbségek a bankolásban?

N. I.: A digitális platformok elterjedésével az ügyfelek hozzászoktak a gyors, egyszerű és személyre szabott kiszolgáláshoz, és ugyanezt várják el pénzügyi szolgáltatóiktól is. A Z generáció tagjai például 8-10 másodperc alatt elhagyják a weboldalt, ha az nem átlátható számukra. Ugyanakkor mi nem a fiókok kiürítésére törekszünk a digitalis fejlesztéseinkkel, hanem egy olyan HIBRID ÖKOSZISZTÉMÁBAN GONDOLKODUNK, amelynek a mobilalkalmazás a „karmestere”. Az egyszerűbb ügyleteknél, mint a személyi kölcsön, a mobil dominál, de a bonyolultabb, életre szóló döntéseknél – például jelzáloghiteleknél – az ügyfelek továbbra is igénylik a személyes szakértelmet és a humán kontaktust.

Melyek most az MBH Bank személyi kölcsöneinek legfőbb sarokszámai?

N. I.: Nálunk az átlagos hitelösszeg 4 millió forint körül alakul. A csökkenő kamatkörnyezetben a jelenlegi legkedvezőbb kamatunk egy számjegyű, 9,99%, és hamarosan még TOVÁBB CSÖKKENHET A KAMATSZINT. Azonban meggyőződésünk, hogy hosszú távon azok a szereplők lehetnek igazán sikeresek, amelyek a versenyképes kondíciók mellett kiemelkedő ügyfélélményt, gyors és egyszerű folyamatokat, valamint valóban SZEMÉLYRE SZABOTT MEGOLDÁSOKAT KÍNÁLNAK. Az MBH Bank fejlesztéseinek is ez az alapvető célja: hogy a finanszírozás ne csupán elérhető, hanem a lehető legkényelmesebb és legmagasabb színvonalú ügyfélélményt nyújtó szolgáltatás legyen.