A Bankmonitor mutatja be ebben a cikkben, hogyan lehet pénzt menteni a nyugdíjra. Ha bejelentett alkalmazottként dolgozol és van nyugdíjbiztosításod, az állam minden évben visszautalja a megtakarításodra az általad befizetett személyi jövedelemadó (szja) egy részét — a befizetéseid 20%-át, maximum évi 130 000 forintot. Ez nem automatikus, évente igényelni kell az adóbevallásban, de aki megteszi, az 20-30 év alatt hozamokkal együtt akár több millió forint pluszt gyűjthet össze a nyugdíjára. Csakhogy ennek van egy alapfeltétele, hogy fizess személyi jövedelemadót. Ha nincs szja-d, nincs miből visszaigényelni.
A három nyugdíjcélú megtakarítás közül — önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás — egyedül a nyugdíjbiztosításnál létezik az a lehetőség, hogy a szerződő és a biztosított személye eltérhet.
A nyugdíjbiztosításnál két kulcsszereplő van. A biztosított az, akinek a nyugdíjára gyűlik a pénz — ő kapja meg a megtakarítást, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt. A szerződő pedig az, aki a biztosítóval megköti a szerződést és fizeti a díjat. A legtöbb embernél ez ugyanaz a személy, de nem muszáj annak lennie.
Az adójóváírást pedig nem a biztosított, hanem a szerződő igényelheti. Tehát ha nem fizetsz szja-t, de a házastársad, a szülőd vagy más közeli hozzátartozód igen — akkor ő lehet a szerződő, te pedig a biztosított.
Aki pedig idén ment vagy megy nyugdíjba, nekik egy fontos szám jelent meg március végén a Magyar Közlönyben. A valorizációs szorzók idén 9,0%-kal emelkednek a tavalyihoz képest. Mit is jelent ez? A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.
2026-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2024-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2024-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2025-ös év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.
