A Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel a fővárosi Rákospalota-Újpest vasútállomáson tartott tájékoztatón Magyar Péter azt mondta, a magyar vasút fejlesztése nem kizárólag közlekedési, hanem nemzetstratégiai, gazdaságfejlesztési ügy, meghatározza egyebek között az ország, a vidéki térségek versenyképességét, a munkaerő mobilitását, az egész ország gazdasági teljesítményét, továbbá Magyarország nemzetközi lehetőségeit és kapcsolatait is.
A program hat egymásra épülő fejlesztési irány mentén valósul meg.
Az első pont a versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre. A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, a gyorsabb fővonalak és az új generációs InterCity motorvonatok beszerzése. A hosszabb távú cél pedig, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.
A program második pontja egy megbízható regionális hálózat, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása.
A terv harmadik pontja az erős elővárosi vasút létrehozása - mondta, hozzátéve, hogy Budapest mellett a vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek körzetében is fejleszteni kell az elővárosi közlekedést, gyakoribb menetrenddel, korszerű járművekkel, a HÉV-hálózat megújításával és Tramtrain vasútvillamosokkal.
A negyedik pont a partnerség Budapesttel - mondta, kiemelve, hogy a főváros az ország vasúti közlekedésének középpontja, ezért ennek a régiónak a vasúti fejlesztése országos, egységes nemzeti érdek. A program része a budapesti kötöttpályás kapcsolatok fejlesztése és az egyéb fővárosi projektekkel való szoros együttműködés - ismertette a miniszterelnök.
Az ötödik pont a vasúti áruszállítás fejlesztése, ami csökkentheti és csökkenteni is fogja az autópályák és gyorsforgalmi utak terheltségét, mérsékelheti a környezeti terhelést és javítja Magyarország logisztikai és versenyképességét.
A hatodik pont a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. A program része a reptéri vasút előkészítése, a nagysebességű vasúti kapcsolatok további vizsgálata, valamint a régiós együttműködés erősítése személy- és áruszállítás terén - mondta, példaként említve a V4-ek gyorsvasúthálózatának a kiépítését.
A terv legfontosabb pillérei a megújuló járműflotta, legalább 35 új InterCity- és 42 új HÉV-szerelvény beszerzése, a megújuló állomások - közölte hangsúlyozva, hogy a tíz legforgalmasabb magyar vasútállomás átfogó felújításának előkészítését azonnal megkezdik. Része egy megbízható infrastruktúra kialakítása, a lassújelek és a késések minél gyorsabb felszámolása, a vasúti kapacitás bővítése és az átlagsebesség növelése, valamint utasközpontú, 21. századi színvonalú szolgáltatások kialakítása, digitalizáció, egységes menetrendek, helyi és országos közlekedési integráció.
A bemutatott terv szerint a kohéziós forrásokból 1100 milliárd forintot, az RRF forrásokból 700 milliárd forintot, EIB hitelből 400 milliárd forintot terveznek költeni, koncessziós konstrukcióban 400 milliárd forintnyi beruházást terveznek, emellett 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás született az új 2028-2034 közötti uniós programozási ciklus projektjeinek indítására. (Az MTI beszámolója alapján)
