Az elmúlt években emelkedett a nyugdíjas évekre szükségesnek tartott megtakarítási összeg. Míg 2021-2022-ben 26 millió forint volt az átlag, 2025-ben már 33,4 millió, 2026 második negyedévében pedig 35,1 millió forintra nőtt. A kutatás szerint a vállalható nyugdíjas életszínvonalhoz szükségesnek vélt összeg lakóhely szerint jelentősen eltér. A budapestiek átlagosan 44 millió forinttal számolnak, a városokban 36-38 millió forint körüli összeget említettek, míg a falvakban 29 millió forint volt az átlag.
Arra a kérdésre, hogy havonta mennyit kellene félretenni a vállalható nyugdíjas életszínvonalhoz, a szélsőértékek nélkül számított átlag most 49 ezer forint volt. Ez elmarad a 2024-es 56 ezer és a 2025-ös 54,7 ezer forinttól, ugyanakkor továbbra is meghaladja a 2021-ben mért 43 ezer és a 2022-es 46 ezer forintos szintet. A leggyakrabban említett havi összeg most 50 ezer forint volt.
Székely Pálma, a K&H Biztosító értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlagos 35 millió forintos összeg jól érzékelteti, hogy a nyugdíjas évekre való felkészülés hosszú távú pénzügyi feladat. Ha valaki 30 éves korától 65 éves koráig szeretné ezt az összeget összegyűjteni, hozamok nélkül számolva havonta több mint 83 ezer forintot kellene félretennie. A kutatásból az is látszik, hogy bár a középkorúak átlagosan már 29 éves kort tartanak ideálisnak a kezdéshez, a ténylegesen nyugdíjcélra megtakarítók átlagosan csak 35 évesen vágtak bele.
- 2025-ben az öregségi nyugdíjas férfiak átlagosan 19,1, a nők (a nőknek 40 év jogosultsági idő után járó ellátással együtt) 26,7 évet töltöttek nyugdíjban halálukig. A két nem nyugdíjban töltött átlagos időtartama együttesen 23,3 év volt.
- A 2026. első félévben megállapított öregségi nyugdíjak esetén a férfiaknál 65,1 év, a nőknél 62,6 év az átlagos életkor az ellátás kezdetekor.
- A 2025-ben elhunyt férfiak átlagos halálozási életkora 78,5, a nőké 82,3 év volt, együttes átlaguk 80,6 év.
