Sokan tévesen összekeverik a magánnyugdíjpénztárakat (a kötelező rendszer maradékát) az önkéntes nyugdíjpénztárakkal (ÖNYP): utóbbiban 2026-ban már több mint 1 millió aktív takarékoskodó van. A korábbi összeolvadások és megszűnések után már csak két nagy magánnyugdíjpénztár működik az országban: a Budapest Magánnyugdíjpénztár és a Horizont Magánnyugdíjpénztár. A 2011-es államosítási/kilépési hullám után megmaradt mintegy 100 ezer fős tábor az évek során folyamatosan fogyatkozott (részben a tagok nyugdíjba vonulása miatt), így csökkent a jelenlegi, nagyjából 50 ezer fős szintre. A visszalépési lehetőség csak a magánnyugdíjpénztári tagoknak lehetséges.
Farkas András azt írja, ha egy nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tag visszalép a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe, akkor az állami nyugdíját úgy kell kiszámítani, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár-tag (vagyis nem kell alkalmazni a magánnyugdíjpénztár-tag állami nyugdíját csökkentő nyugdíjszorzót).
A visszalépés eredményeként a rendszer úgy tekint az érintett személyre, mintha folyamatosan az állami nyugdíjkasszába fizette volna a teljes nyugdíjjárulékot (jelenleg tb-járulékot).
Ebből következik, hogy az érintett személyt nem éri semmilyen veszteség az állami nyugdíja tekintetében - ráadásul visszalépés esetén megilleti a visszalépő tag juttatása is (ami lényegében a reálhozam összegét jelenti, ezt ténylegesen folyósítják a visszalépő tagnak).
Ha az érintett nyugdíjba vonuló nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe, akkor az állami nyugdíját csökkenteni kell az említett szorzóval, míg a magánnyugdíjpénztártól pénztári járadékot igényelhet - mutat rá a szakértő.
A magánnyugdíjpénztár-tag állami nyugdíját csökkentő nyugdíjszorzó képlete (a nyugdíjtörvény 1. számú melléklete) azt fejezi ki, hogy az érintett magánnyugdíjpénztár-tag a biztosítotti jogviszonyának
- 2010. szeptember 30-áig terjedő időszakára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszertől a nyugellátásának 75%-ára lesz jogosult (mivel az állami nyugdíjrendszerbe 2010. szeptember 30-áig csak a kötelező nyugdíjjárulék kisebb részét fizette, a nagyobb rész a magánnyugdíjpénztár-ot illette meg),
- az ezt követő időszakára a 100%-ára.
Mint Farkas András írja, a visszalépés tekintetében hüvelykujjszabályként az alkalmazható, hogy ha az érintett személy pénztári járadéka összegének ötszörösét meghaladná az állami nyugdíja, akkor érdemes inkább visszalépnie a társadalombiztosítási rendszerbe.
A magánnyugdíjpénztárban való maradás mellett csak akkor érdemes dönteni, ha a pénztár által az állami nyugdíj megállapítási kezdőnapjára pontosan kiszámolt pénztári járadék összege nagyobb, mint az állami nyugdíjból a magánnyugdíjpénztári tagságra tekintettel kieső nyugdíjrész.
A magánnyugdíjpénztár-tagsággal, a visszalépés feltételeivel és a magánnyugdíjpénztár-tag állami nyugdíjával kapcsolatos gyakori félreértést az okozza, hogy az érintettek a magánnyugdíjpénztárt önkéntes megtakarítási formának érzik, noha korántsem az.
A magánnyugdíjpénztár egyéni számláján lévő egyenleg nem a magánnyugdíjpénztár-tag önkéntes megtakarítása, hanem a kötelező járulék magánnyugdíjpénztárba irányított részéből és annak hozamából felhalmozódott összeg - ami természetszerűleg hiányzik az állami nyugdíjkasszából, így a magánnyugdíjpénztár-tag állami nyugdíja nem lehet azonos a nem magánnyugdíjpénztár-tag állami nyugdíjával, csak akkor, ha visszalép.
A magánnyugdíjpénztár a kötelező nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett kötelező nyugdíjrendszer egyik pillére, nem pedig önkéntes nyugdíjpillér (ez utóbbi például az önkéntes nyugdíjpénztár).
Ezért nem jogosít az állami nyugdíjat meghaladó plusz ellátásra visszalépés esetén, pontosan azt a nyugdíjat kapja a visszalépő is, mint az, aki nem volt soha magánnyugdíjpénztár-tag.
Ha viszont nem lép vissza a tag, akkor az állami nyugdíját nyilvánvalóan csökkenteni kell, hiszen 2010. szeptember 30-áig sokkal kevesebb nyugdíjjárulékot fizetett az állami nyugdíjrendszerbe, mint az, aki nem volt magánnyugdíjpénztár-tag. Ez esetben a pénztári járadéknak kell fedeznie a kieső állami nyugdíjrészt - éppen ezért lehet a magánnyugdíjpénztár-tagnak mindaddig visszalépnie az állami nyugdíjrendszerbe, amíg nem kéri a pénztári járadéka folyósítását - olvasható a nyugdíjszakértő hírlevelében, amelyre itt lehet feliratkozni.
Akinek már 5 éve sincs hátra az öregségi nyugdíjkorhatárig, az különösen nehéz helyzetbe kerülhet, ha elveszíti munkáját. Erre a csoportra szabták a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt.
Az igényelhet nyugdíj előtti álláskeresési segélyt,
akinek a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 éve van hátra,
van már legalább 15 év szolgálati ideje,
szeretne munkát vállalni, de eddig nem talált önállóan és a foglalkoztatási osztály sem talált számára megfelelő állást,
a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül – legalább 45 napon át – álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát már kimerítette, illetve
aki nem részesül korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban.
Bővebben erről a lehetőségről itt írtunk.
