A Magyar Nemzeti Bank bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magában foglaló piacfelügyeleti eljárást folytatott annak áttekintésére, hogy a budapesti magánszemély végzett-e üzletszerűen felügyeleti engedélyhez kötött pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.
A felügyelet megállapította, hogy a magánszemély kriptoeszközökkel kapcsolatos befektetési lehetőségekre gyűjtött pénzt több mint százötven személytől, akik a vizsgált időszakban több milliárd forintot fizettek neki. A magánszemély ezeket a kiállított átvételi elismervények, illetve szerződések alapján „kölcsönként” vette át, azokra visszafizetési garanciát is vállalva. Az ügyfelek azonban a valóságban befektetési céllal, hozam reményében adták át a pénzeszközöket, akinek „szabad keze” volt azok gyarapítására.
A magánszemély a befektetőknek kriptobefektetéseket ajánlott. Az MNB által feltártak alapján ugyanakkor az átvett pénzeszközök csupán elenyésző hányadát fektette be ténylegesen kriptotőzsdéken, míg a rendelkezésére bocsátott pénzeszközök egy részéből saját szükségleteit fedezte. A feltárt tevékenység leplezett nyilvános forrásgyűjtésnek minősül, amelyet a magánszemély üzletszerűen – rendszeres gazdasági tevékenységként, ellenérték fejében, illetve előre meg nem határozott befektetői körben – végzett. A magánszemélynek ugyanakkor nincs pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó engedélye az MNB-től.
Határozatában ezért a pénzügyi felügyelet azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a magánszemély az MNB engedélye nélkül pénzügyi szolgáltatási – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadására vonatkozó – tevékenységet folytasson. Az MNB 600 millió forint piacfelügyeleti bírságot is kiszabott az érintettre. A bírság kapcsán súlyosító körülménynek minősült, hogy a magánszemély huzamosabb időn át, jelentős nagyságrendű forrást gyűjtött jogosulatlanul, kiemelt befektetői kockázatot előidézve. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy a befektetők jelentős összegű károkat szenvedjenek.
Az MNB határozata nem érinti a magánszemélynek a befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. A befektetők jogi, gazdasági érdekeinek, illetve a közérdeknek a védelme miatt határozatában az MNB (jogszabályi felhatalmazás alapján) a jogsértő magánszemély családi és utónevét, lakcímét közli. Mivel az eljárásban feltártak alapján az MNB már korábban feljelentéssel élt, javasolt, hogy a befektetési konstrukcióra ráismerő ügyfelek az MNB határozata alapján ellenőrizzék, hogy valóban a most szankcionált jogosulatlan szereplővel kerültek-e kapcsolatba. Ha igen, úgy mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
Olvasd el ezt is!
