A bűnözők – magukat gyakran az MNB, a rendőrség vagy valamelyik kereskedelmi bank munkatársainak kiadva – telefonon jellemzően azt állítják a célszemélyeknek, hogy biztonsági incidens érte bankszámlájukat, de sikerült megakadályozni a pénz illetéktelen tovább utalását. Ezt követően megkísérlik feltérképezni, hogy az ügyfél milyen megtakarításokkal rendelkezik. Amennyiben kiderül, hogy az ügyfélnek van számlája az Államkincstárnál, akkor különböző ürüggyel ráveszik arra, hogy ahhoz igényeljen online hozzáférést is. Ha egy áldozatnak nincs kincstári számlája, a csalók megpróbálják rábeszélni annak megnyitására, és pénz utalására.
Amennyiben a kibercsalók megszerzik az ügyféltől a belépéshez szükséges bizalmas azonosítót és jelszót, az online kincstári felületen egy olyan bankszámlaszámot rögzítenek, amelynél az ügyfelet tüntetik fel számlatulajdonosként, miközben a számlaszám ténylegesen a bűnözőké. Utolsó lépésként pedig a kincstári számlán lévő szabad összeget, vagy értékpapírok eladásából származó pénzt elutalják a saját bankszámlájukra, írja figyelmeztetésében a jegybank.
Az MNB, a Magyar Államkincstár, illetve a pénzügyi piac különböző szereplői soha semmilyen körülmények között nem kérik el az ügyfelek azonosítóit telefonon, emailben vagy sms-ben. Célszerű különösen körültekintőnek lenni az olyan megkeresés esetén, amely sürgető intézkedésre szólít fel, vagy bizalmas adatok kiadását kéri. Ilyenkor érdemes megszakítani a hívást, és az érintett intézmény hivatalos ügyfélszolgálati elérhetőségén tájékozódni.
Olvasd el ezt is!
