"Ennek a szerződésnek ebben a formájában vége van", nem tartjuk fenn tovább azt az állapotot, hogy a magyar emberek munkájából évtizedeken át "a fideszes bukott pártelit és oligarchák körét gazdagítsuk"- fogalmazott a kormányfő. A kormány feladata világos és egyértelmű, meg fogják védeni az adófizetők pénzét, minden jogszerű és törvényes eszközt igénybe vesznek a szerződés megszüntetésére. Nem engedik, hogy "évtizedeken át tovább sarcolják Magyarországot", ugyanakkor az autópályák biztonságos működését egyetlen másodpercre sem hagyhatják veszélybe kerülni. Úgy látja, egy legalább 23 ezer milliárd forintos, részben megvalósult "közpénz-lenyúlási kísérletről" van szó, súlyos uniós és nemzeti jogi törvénysértések gyanújáról és hatalmas túlárazásokról.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a büntetőeljárásokban az okozott kár megtérítése enyhítő körülménynek számít a magyar büntetőeljárás szabályai szerint. Azt üzente az érintetteknek, hogy ne akadályozzák az autópálya-hálózat üzemeltetésének gyors átvételét és mindenben működjenek együtt az állammal.
Magyar Péter azt is mondta: az MNB-botrány "aprópénz" az autópálya-koncesszióhoz képest, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.-t érintően született egyes döntések kormányzati ciklusokon túlmenően, évtizedekre próbálták volna meghatározni Magyarország mozgásterét, a magyar költségvetés, a magyar közpénzek helyzetét.
A 35 évre megkötött autópálya-koncesszió Európa legnagyobb ilyen koncessziós szerződése, több mint 23 ezer milliárd forintot érint.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azt mondta: ha ez a szerződés hatályban maradna, "Mészáros Lőrinc és Szíjj László 3633 milliárd forinttal gazdagodna a magyar adófizetők forrásaiból 2057-ig". Ha a szerződést hatályban hagynák, 2027-ben nettó 363 milliárd forintot kellene az államnak fizetni, ez óránként nettó 41,4 millió forint, amit Mészáros Lőrinc és Szíjj László kapna az autópályák működtetésére. Ez a szerződés nem fenntartható, nem jogszerű, ugyanakkor azt is fontos látni, hogy "a Magyar Közutat gyakorlatilag ez a szerződés kifosztotta". A MKIF Zrt. ugyanis átvette a Magyar Közúttól az összes autópályamérnökséget, vagyis az államnak a képességét is átvették, hogy üzemeltesse az autópályákat.
Kiemelte: ha ezt a szerződést egyik napról a másikra felmondják, akkor az állam nem tudja üzemeltetni az autópályákat, hiszen a mérnökségi telepeket nem tudják pótolni. Mindenképpen szükség van a koncesszor együttműködésére is ahhoz, hogy ezt a szerződést meg tudják szüntetni és az üzemeltetést a Magyar Közút vissza tudja venni. Vitézy Dávid elmondta: körülbelül a magyar autópályák kétharmadát adták üzemeltetésbe az MKIF-nek, a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziós társaságnak. A szerződés időtartama kilenc parlamenti ciklusra, azaz 2057-ig szól. Ezt 2022-ben, a választásokat követően írta alá Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter - ismertette. Megjegyezte: jelenleg az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen az eljárás miatt. Értékelése szerint épeszű kormány nem ad így koncesszióba valamit. Ez esetben ugyanis nem az történt, hogy csak egy-egy szakasz megépítendő autópályát adtak oda, hanem a teljes meglévő autópálya-hálózat működtetését is.
Az elvileg elképzelhető, hogy valaminek a működtetését kiszervezi egy állam, de olyan, amelyik ezt 35 évre teszi meg előre fix áron és egy előre rögzített képlettel, nincs. Szintén kritikával illette, hogy olyan feladatok vannak zömében a szerződésben, amelyek néhány év alatt kifutó szerződésekkel is működtethetők lennének. Kitért rá: az eredeti szakmai javaslata a korábbi közlekedési tárcának az volt, hogy ezt nem szabad egyben kiadni, hanem legalább hat részre kellene bontani, hogy verseny legyen, és finanszírozható is legyen. Azonban az Orbán-kormány nem így döntött.
Ezzel egy olyan komplexitású és átláthatatlan szerződéses konstrukciót hoztak létre, amely önmagában is párját ritkító és számos ponton ütközik a közbeszerzési joggal, és amelynek a későbbi módosításai teljes mértékben jogellenesek, minden létező jogszabályba ütközőek - összegzett a miniszter.
A tárcavezető elmondta: a kormány azért tekinti jogsértőnek az autópálya-koncessziós szerződést, mert álláspontja szerint nem valódi koncesszióról van szó, ugyanis az állam minden kockázatot átvállalt az MKIF-től. "Ez nem egy valódi koncesszió" - jelentette ki a miniszter. Egy koncessziós szerződés arra épül és azért tarthat 35 évig, hogy valamiféle kockázatot telepítsen a koncesszorra azzal, hogy milyen áron tud beruházni, építkezni, hogyan tudja megszervezni a működtetést, és ez hogyan térül meg a hosszú időtartam alatt.
Vitézy Dávid szerint ugyanakkor az MKIF "egy pillanatig se" viselt olyan kockázatot, hogy esetleg valamit drágábban tud megoldani a tervezettnél, vagy a kivitelezéskor nem várt körülmények merülnek fel, ugyanis minden kockázatot átvállalt a magyar állam. Innentől kezdve megkérdőjelezhető, hogy ez valóban egy koncessziós szerződés-e, mert ha nem az, akkor eleve jogellenesen született, minden elemében jogellenes, és nem is tartható fent jogszerűen.
Elmondta: a szerződés a jelenlegi árfolyam mellett, nominális értéken nettó 23 196 milliárd forint kifizetését jelenti 35 év alatt. A szerződés 2022-es megkötése óta mostanáig nettó 870 milliárd forintot fizettek ki az MKIF-nek, 2030-ig pedig további nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetni a koncesszor felé. Felhívta a figyelmet arra: bár a szerződést 2022 májusában, az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése után írták alá, a szerződés módosításaiban a kormányzat előre nem látható okként hivatkozott a háborúra. Jelezte: 2023. április 5-én kormányrendeletet fogadtak el, amelynek alapján abban az évben kétszer is módosították a szerződést, 50 százalékkal megemelve a koncesszió pénzügyi ellentételezését.
"Ebben a szerződésben, hogy ha valami jól megy, akkor a profit Mészáros Lőrinc és Szíjj Lászlóé, ha valami rosszul megy, akkor az adófizetők állnak helyt" - értékelt.
Vitézy Dávid közölte: a magyar állam 53 százalékkal olcsóbban tudja üzemeltetni és fenntartani az autópályákat, és 61 százalékkal olcsóbban tudja a nagy karbantartási feladatokat ellátni, ha ezt a feladatot nem az MKIF-re bízza. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től azt kérték, becsülje meg mai nettó áron, hogy mennyibe kerülne az üzemeltetés, és ezt összevetették az MKIF áraival. Vitézy Dávid kiemelte: ezek azok a tevékenységek, amelyek alapból nem koncessziós tevékenységek, ahol nincs beruházás, illetve nem kell a beruházás megtérüléséről hosszú távú szerződést kötni. Olyan túlárazott feladatok szerepelnek a 35 évre szóló koncesszióban, amelyek nem odavalók, azaz a teljes magyar autópálya-üzemeltetési piacot több mint kétszeresen túlárazva adták oda úgy, hogy az nem is lehetne normál esetben része ilyen volumenben egy koncessziós feladatnak.
Kitért arra is: az MKIF-koncesszió kapcsán azt látják, hogy ennek a társaságnak 95,7 milliárd forint adózott eredménye volt az elmúlt három évben, és 47,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki. Ilyen normál esetben nincs, hogy 2022-től 2025-ig gyakorlatilag nem is építkeztek és kivesznek 47,5 milliárd forint osztalékot. Ebből látszik, hogy milyen mértékig volt túlfinanszírozott ez az egész.Vitézy Dávid beszámolt arról, hogy a szerződés első, 2023 áprilisi, Rogán Antal által aláírt módosítása a részleges meghiúsulást is megengedte. Ennek lényege, hogy egyetlen útszakaszra vagy több, de nem az összes útszakaszra beálló mulasztás ne vezessen a teljes koncessziós szerződés megszűnéséhez.
A miniszter azt mondta, a második módosításban bevezették a többletköltség-kompenzációt, amellyel az előre nem látható okok miatt többet számlázhat a koncesszor, mint ami az eredeti ajánlatában volt. Az állam teljes mértékben átvállalta az építőipari áremelkedések és a kamatemelkedések miatti többletterheket a koncesszortól. Kitért rá: a Magyar Közút végezné a jelenleg az MKIF kezelésében álló autópálya-hálózat üzemeltetését, amint a szerződést meg tudják szüntetni. (Forrás: MTI)
