A KSH adatai szerint ennél alacsonyabb csak egyszer, 2023-ban volt a belső vándorlás 2015 óta, a Covidot követő csúcson, 2021-ben több mint 300 ezer állandó költözést regisztrált a KSH.
„A csökkenő belső vándorlás részben az Otthon Start Program eredménye lehet. A kedvezményes hitelnek köszönhetően ugyanis sokan akár drágább lakóhelyükön is megtalálhatták számításukat, emellett általában a nagyvárosokon kívüli vidéki piac is látványosan élénkült, a kínálat bővült” – mondta Valkó Dávid.
A legtöbben Pest megyébe költöztek, több mint 41 ezren, míg Budapestre 25.500 költözőt regisztráltak. (A KSH vizsgált adatbázisa a települések közötti vándorlásokat mutatja, így nincsenek benne a fővároson belüli költözések.) A belső vándorlás nagyjából felét a megyén belüli költözés adta tavaly is, ha ezt levonjuk a teljes belső vándorlásból, akkor 115 ezren költöztek az országon belül másik megyébe. A legtöbben, 26 ezren Pest megyét választották új lakóhelyüknek, de alig maradt el tőle Budapest, ahova 25.500-an költöztek az ország más részeiből. A teljes belső vándorlás bő negyede a főváros és közvetlen környezete felé irányult, ha pedig nem számolunk a megyén belüli költözéssel, akkor majdnem minden második magyar a központi régióba költözött.
A fővárost és Pest megyét leszámítva Fejér megyébe költöztek újonnan a legtöbben, több mint hatezren, utána Győr-Moson-Sopron megye áll 4700 beköltözővel, majd Bács-Kiskun megye következik 4500 fővel.
Budapestre a beköltözők 38%-a Pest megyéből érkezett, de a folyamat az ellenkező irányba is jelentős volt, mivel a Pest megyébe költözők 63%-a a fővárosból tette át lakóhelyét. Ha a központi országrészen belüli mozgásokat nem számítjuk, akkor a Budapestre költözők 6%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, újabb 6%-a pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. Hasonló tendencia figyelhető meg Pest megye esetében is: a beköltözők 4-4%-a költözött be Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékből.
„Egyértelműen látszik, hogy még mindig erős a főváros és környéke vonzereje, a munkalehetőségek és az elérhető jövedelmek elsősorban az ország szegényebb megyéiből csábítják a beköltözőket” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az elemző kiemelte, hogy a magyarok belső mobilitása továbbra is alacsony abból a szempontból, hogy a többség legfeljebb a szomszéd megyéig vándorolt.
Olvasd el ezt is!
