Milyen volt az idei Anuga összképe és hangulata?
A Master Good 2025-re egy igazi világcégé vált, és ezt onnan tudjuk a legjobban lemérni, hogy a világ minden tájáról, minden kontinensről – Ausztráliától, Afrikától, Dél- és Észak-Amerikán át Európáig és Ázsiáig – egymásnak adták a kilincset a különböző partnerek a standunknál. Ezt úgy értük el, hogy ma már az egész iparágban, világszinten ismertté vált a modellünk. Egy teljesen, zárt rendszert sikerült összerakni. Ez globálisan szinte egyedülálló: a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig minden folyamat egy kézben van, és ez a megoldás Európában szinte sehol máshol nem található meg. Ráadásul ezt az integrációt minden egyes pontját a lehető legmagasabb szakmai színvonalon valósítjuk meg.
A kiállításon való találkozóink nagyjából 70–80%-a előre le van egyeztetve, de van körülbelül 20%, ami spontán alakul. Ez jól mutatja, hogy jó irányba halad a cégünk, és mások számára is vonzó partnerek vagyunk. Több nagyon komoly globális szereplő nemcsak egyszer, hanem akár kétszer is ellátogatott hozzánk az öt nap alatt, és a második alkalommal már az egész vezetőségét hozták magukkal. Ez az igazi visszaigazolás: amikor valaki nemcsak egyszer érdeklődik, hanem visszatér, és magával hozza a teljes vezetői csapatát.
Ha jól értem, akkor a világnak számít az, hogy mennyire fenntarthatóan működik az az üzem, ahonnan ők vásárolnak.
Egy nagyon gyorsan változó világban élünk, ahol a fogyasztói trendek is rendkívül gyorsan alakulnak. Régen, amikor egy trend elindult, évekig tartott, míg végigment a teljes fogyasztói társadalmon, mert a trendek mindig alulról indultak. Ma viszont ez akár egy éven belül le tud zajlani.
Ha tehát bejön egy trend, az rendkívül gyorsan végig tud menni a fogyasztókon, és ennek valószínű oka az információáramlás felgyorsulása. Bár tíz éve is volt mobiltelefon, internet és social media, mára ezek csatornái sokkal diverzebbek, az emberek pedig főként a telefonjukon és más mobileszközökön keresztül kapják az információt, így a trendek sokkal gyorsabban formálódnak és fordulnak.
És igazából az, hogy mi a teljes termékpályát a kezünkben tartjuk a legelejétől a legvégéig, lehetővé teszi, hogy senki ne tudjon ilyen gyorsan reagálni ezekre a trendekre, mint mi. Ez terjedt el rólunk. Emellett a magas szintű termelésünk, valamint a vevőkben kialakult komoly igény a fenntartható, környezettudatos termelésre. Ez az, ami globálisan páratlanná teszi a modellünket.
Melyek azok a trendek, amiket mindenképpen ki kell emelni?
Az ANUGA nemcsak a húsipar, hanem az egész élelmiszeripar legnagyobb globális vására: az italgyártótól, legyen alkoholos vagy alkoholmentes, a tejiparon, a sütőiparon át az édességiparig mindenki jelen van, és az egész világ ideutazik. Ennél nagyobb, globálisan összesített élelmiszeripari kiállítás nincs, így itt pontosan lehet látni a trendeket.
Kezdjük onnan, hogy gyakorlatilag van egy globális gazdasági válság. Ki lehet jelenteni, hogy Japántól, Kínától, Ausztráliától, Észak-Amerikától és Európáig mindenhol nagyon komolyan érinti az elmúlt évek inflációja az emberek zsebét. Sehol a világon nem tudta lekövetni a jövedelmek növekedése az árak emelkedését, ezért kialakult egy gazdasági és fogyasztási válság.
Minden ilyen helyzetben megjelenik a downtrading, vagyis az, hogy az emberek elkezdenek olcsóbb termékeket keresni. Itt jön a képbe a csirkehús: globálisan a legolcsóbb fehérjeforrás, és soha nem látott, robbanásszerű keresletnövekedés figyelhető meg iránta. Minden előrejelzés azt mutatja, hogy ez a trend hosszú távon fennmarad, hiszen a globális válság nem egyéves problémának tűnik.
A Föld népességének növekedése, valamint az, hogy az elmaradottabb területeken, például Ázsiában és Kínában az életszínvonal emelkedik, azt eredményezi, hogy akik mélyről jönnek, azoknak előrelépés történik az életükben. Érdekes módon a javuló életkörülmények első luxusélménye sokszor a húsfogyasztás: nem a tévé, nem a ruházat vagy az autó, hanem az, hogy rendszeresen tudnak húst fogyasztani. A csirkehús ráadásul az egyetlen fehérjeforrás, aminek nincs vallási korlátozása, és a legolcsóbb a piacon. Emiatt a szakértők és bankok előrejelzései szerint az elkövetkező tíz évben a csirkehúsfogyasztás évente 2,5%-kal nő, ami tíz év alatt 25%-os bővülést jelent. Ez brutális szám, és éppen ezért az iparág iránt globálisan óriási érdeklődés mutatkozik.
Mi történik a többi húsipari ágazattal?
Ami érdekes trend volt még, hogy a marhahús, ami az elmúlt időszakban rendkívül drága volt, egyre kevésbé megfizethető nemcsak a szegényebb országoknak, hanem lassan a nyugati civilizációnak is. Emiatt erős igény mutatkozik arra, hogy a vöröshúsokat csirkével kezdjék helyettesíteni.
Láthatóan minden, ami eddig vöröshúsból készült, egyre inkább megjelenik csirkéből készült változatban. A mai élelmiszeripari technológiák mellett ez megvalósítható, és az íz szempontjából is szinte észrevétlen a különbség. Itt nem arra kell gondolni, hogy csirkéből készül majd a bélszín, de például tudunk gyártani csirke bacont, aminek az íze és kinézete nagyon hasonlít a sertéséhez.
Lassan 25 éve dolgozom a cégünknél, és ilyen mértékű trendfordulást soha nem láttam még. A kacsa továbbra is alternatívája marad a vöröshúsoknak, de a csirke gyakorlatilag egyszerre tölti be a marha, a sertés és a pulyka helyettesítő szerepét. Elképesztő.
A Master Good termelése 3 éven belül megduplázódik. Mi lesz addig? Hogyan tudja a cég kielégíteni a megnövekedett keresletet?
Jelenleg a tervünk a jövő évre egy 10%-os termelésnövekedés. Sikerült finomhangolni és optimalizálni az üzemet, hogy ezt a növekedést ki tudjuk hozni, és keressük a lehetőséget, hogy akár átmenetileg is növeljük a termelést, amíg az új üzem megépül. Hosszú távon látszik, hogy rendkívül intenzív a kereslet a csirkére, ezért nemcsak csirkegyárat, de húskészítmény gyártó és panírozó üzemeket is tervezünk építeni.
Mind a panírozott termékek, mind a húskészítmények iránt óriási az érdeklődés, és minden termék exportpiacra is készül.
Mekkora százaléka megy a termelésnek exportra?
Ez azért érdekes, mert a mi belső számaink szerint a termelésünk 75%-a export. Ha azonban valaki a számviteli adatainkat nézi, ennél alacsonyabb arányt lát, ugyanis mi minden devizás értékesítést exportként számolunk, de vannak olyan devizás ügyleteink, ahol a szállítás egy magyarországi címre történik, ahonnan a vevő saját maga exportálja tovább az árut. Tehát végső soron az ár euróban kifizetett és elhagyja az országot, de technikailag még belföldi értékesítésként szerepel.
Alapvetően tehát az export aránya 75% és kezdünk nemzetközi szempontból is valóban nagy cégé válni: a cégcsoport idei árbevétele várhatóan 360 milliárd forint lesz, ami körülbelül 1,1 milliárd dollár. Erre a volumenre ma már a világ bármely pontján felkapják a fejüket.
Mi a helyzet a vegán termékek iránti kereslettel?
Fordult a trend: senki nem beszél a vegán termékekről, és gyakorlatilag teljesen érdektelenné váltak. Bejött, divat volt, kipróbálták, nem vált be – és most lapozunk tovább.
A vegán termékeket gyakorlatilag levették az asztalról. Nem ciki a húsfogyasztás, sőt, érdekes történetet is hallottam: a Rabobank, amely hagyományosan kiemelten kezeli portfóliójában az agráriumot és az élelmiszeripart, elmesélte, hogy az évtized elején, amikor mindenki a vegánról és az etikusságról beszélt, voltak nagy német bankok, amelyek kiléptek a húsipar finanszírozásából. Most viszont, 2020-ban, amikor az autóipar és a ráépülő gépgyártás Európában összeomlott, a bankok újra keresik a stabil befektetési lehetőségeket. Kiderült, hogy a húsipar, és különösen a csirkeágazat, erőteljesen húz, így azok a bankok, akik korábban elengedték a kezét, most próbálnak visszajönni. Ezzel a világ fordult egyet a húsipar irányába.
Ez az iparág most úgy néz ki, hogy tulajdonképpen nem lehet eleget termelni?
Én ezt az egész iparágra azért nem mondanám, de a mi cégünkre ki lehetne írni, hogy sold out.
Olvasd el ezt is!
