„Az Európai Unió jelen pillatatban a szétfeslés és a széttagolódás állapotába lépett. Ha ez így megy tovább, márpedig erre van a nagyobb esély, akkor az Európai Unió története úgy vonul be a történelembe, mint egy nemes kísérlet lehangoló végeredménye” - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy véleménye szerint van megoldás: Körkörös szervezetté (ami nem azonos a többsebességes Európa elképzeléséve) kell alakítani az Európai Uniót, ha az unió át tud állni egy ilyen rendszerre, akkor az európai együttműködés nagy eszméje, az EU túlélheti a következő tíz évet, ha ez nem sikerül, szétfeslik, és a 2035 utáni költségvetés lehetetlen lesz, és az eurózóna föl fog bomlani.
Mi az a körkörös Európa?
Orbán Viktor elképzelése szerint a körkörös Európa legszélén azok az országok helyezkednek el, amelyek csak két ügyben, a katonai biztonság és az energiabiztonság területén akarnak együttműködni. Ide tartozhat Törökország, az Egyesült Királyság, horribile dictu Ukrajna. A második kör lenne a közös piac, a harmadik körbe azok az országok tartoznának, amelyek közös pénzt is akarnak, a negyedikbe pedig azok, amelyek politikailag is össze kívánják hangolni egymással elveiket, politikai uniót akarnak.
A miniszterelnök szerint két út áll Magyarország előtt, az egyik a csatlakozás a brüsszeli politikához, ami véleménye szerint katasztrofális káosszal járna. Ezt képviseli szerinte a Tisza és a DK, és ez azzal járna, hogy véget érne Magyarország szuverenitása, a mostani adópolitika, a háborúellenes politika, valamint a rezsicsökkentés is. A másik a Fidesz-KDNP szövetség ajánlata: Magyarország a miniszterelnök értékelése szerint azért nem ment tönkre 2010 után, mert leváltunk az európai gazdasági modellről, amely jólétinek nevezett, valójában segély alapú modell, ezzel szemben a magyar modell munka alapú.
Orbán Viktor szerint az amerikai elnöktől azt vártuk, hogy véget vet az ukrajnai háborúnak, de ez nem sikerült, ezt pedig megszenvedtük. Ezért a hazai gazdasági programokat fél évvel el kellett halasztani, de sorban mind bekövetkeznek. Az előttünk álló 7 hónapban minden célkitűzés meg fog valósulni – mondta a miniszterelnök, aki a Fidesz digitális jelenlétének erősödését, mozgósítást és békemeneteket is vár az országgyűlési választásig hátralévő hónapokban.
Azt is bejelentette: nemzeti konzultációt indítanak az elmúlt hetek egyik legforróbb belpolitikai vitatémájáról, a Tisza adóterveiről. A részletek még nem ismertek. (A vita egy olyan tervezet körül robbant ki, amelynek valódiságát Magyar Péter, a Tisza vezetője is kétségbe vonta, a kormánypártok azonban az ellenzéki kihívó adóemelési terveinek beismeréseként kezeltek. A téma súlyát jól mutatja, hogy Kötcsén, a Tisza rendezvényén is kiemelten foglalkoztak vele.)
A haza visszavételéről és egy új - békés, emberséges és működő - Magyarország építéséről beszélt Magyar Péter, egy olyan országról, ahol „az adó nem teher, hanem méltányos mértékű, vállalható, igazságos hozzájárulás a közös élethez”.
Kármán András közgazdász, a Nemzetgazdasági Minisztérium egykori államtitkára a (immár az ellenzéki párt szakértőjeként) arról beszélt, hogy a magyar kisvállalkozókat és a munkavállalókat előtérbe helyezve vezetnének be egyszerűbb, kiszámíthatóbb, tisztességes adórendszert. A konkrét javaslatok az MTI beszámolója szerint a következők:
- Visszahoznák a kisvállalkozásoknak a katát
- A minimálbér után adójóváírással 9 százalékra csökkentenék az adóterhet, amivel havonta 20 ezer forint maradna a kiskeresetűeknél
- Adókönnyítést kapnának a jövő évben várhatóan 625 ezer forintos mediánbér alatt keresők
- Az átlagosnál többet keresők adóterhei nem nőnének, továbbra is 15 százalék maradna a személyi jövedelemadó
- A munkabéreket terhelő adókat nem emelnék
- Bevezetnék az évi 1 százalékos vagyonadót azokra, akik 5 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkeznek Magyarországon és külföldön is, esetükben ezt a közvetlen családtagokkal együtt számolnák
A vényköteles gyógyszerek áfáját 0 százalékra, az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját pedig 5 százalékra csökkentenék, mondta Kármán András, aki az euró magyarországi bevezetését is a célok között említette.
