A felmérés egyik legmarkánsabb eredménye, hogy a hazai cégek működését elsősorban a szélesebb, nemzetközi gazdasági folyamatok alakítják, nem pedig a helyi hatások. A 260 fős mintában a vezetők több mint fele, mintegy 145 fő (56%) a globális gazdasági környezetet jelölte meg elsődleges hatásként.
A magyar cégvezetők többsége számára a világgazdaság alakulása fontosabb viszonyítási ponttá vált, mint a belföldi események.
Az adatokból jól látszik, hogy minden más tényező messze elmarad ettől a fókusztól:
- Az iparági tényezők a vezetők 25%-át (kb. 65 fő) foglalkoztatják.
- Az energia- és olajárak változása 12%-uknál (30-35 fő) elsődleges prioritás.
- A választások körüli bizonytalanság mindössze a válaszadók 8%-ánál (~20 fő) jelent meg fő hatásként.
Stabilitás vs. Expanzió: Különváló stratégiák a cégméret szerint
A kutatás rávilágított, hogy a bizonytalanságra adott válaszokat nagyban meghatározza a szervezet mérete.
- 100 fő alatti cégek: Ebben a körben a stabilitás és az egyensúlykeresés dominál. A Széchenyi klubban például a vezetők 34%-a a pénzügyi stabilitást (cash) tartja elsődlegesnek.
- 100 fő feletti nagyvállalatok: A Duna klub tagjainál (50-60 fő) már a stratégiai mozgás erősebb: a vezetők 29%-a (kb. 15-18 fő) az új piaci lehetőségeket tekinti elsődleges fókuszának a hatékonyságnövelés mellett.
A növekedési szándék azonban a kisebb cégeknél is jelen van: a Kossuth klubban például a vezetők 47%-a az „új piac vs. fókusz” dilemmát tartja meghatározónak.
A bizonytalanság nem bénít, hanem mozgásra kényszerít
Bár a vezetők több mint 80%-a érzékeli a bizonytalanság hatását a működésre, ez nem vezetett visszafogott működéshez. A döntéshozók közel kétharmada-háromnegyede aktívan keresi a lehetőségeket, és csak minimális arány választja a kivárást. A döntési dilemmák így már nem a „lépjünk-e” kérdés körül forognak, hanem azon, hogy milyen irányba érdemes elmozdulni.
Szakértői perspektíva a számok mögött
A felmérés adatait a Bizalmi Kör eseményein olyan elismert szakemberek segítettek kontextusba helyezni, mint Szalay-Berzeviczy Attila, Dull Szabolcs és Pogátsa Zoltán. Az előadások célja nem konkrét irányok kijelölése, hanem egy értelmezési keret biztosítása volt a vezetői döntésekhez.
A visszajelzések alapján a legnagyobb értéket mégis a közösségi tudás jelenti: a résztvevők számára nem az egyirányú információátadás, hanem egymás tapasztalata a legfontosabb forrás. A Széchenyi klubban például közel 70% emelte ki ezt elsődleges értékként. Ez igazolja, hogy a versenyelőny ma már nem az információ mennyiségében, hanem a döntések minőségében rejlik.
Merre tovább egy ilyen környezetben?
Ha a kérdés már nem az, hogy lépj-e, hanem az, hogy hogyan és milyen irányba, ebben támogat a Trust Summit 2026 cégvezetői csúcstalálkozó és vezetői konferencia. https://esemeny.bizalmikor.hu/trust-summit-2026
