Az első fecske?

Az elmúlt hónapokban az európai döntéshozók kiemelt figyelmet fordítottak a koronavírus miatt home office-ra átálló munkavállalók jogaira, pontosabban azok hiányára. Egy német területi értékesítési vezető ügye most fordulópontot jelenthet a nagyobb védelemért küzdő munkavállalók számára.

A neve elhallgatását kérő férfi ügye 2018-ban indult, amikor otthoni munkavégzése során megcsúszott a lépcsőn, és eltörte a hátát. A munkáltató biztosítója úgy ítélte meg, hogy nem jogosult a cég által nyújtott balesetbiztosításra. A férfi ezért keresetet nyújtott be a vállalat ellen, amit egy alacsonyabb szintű bíróság első nekifutásra elutasított.

A sértett fellebbezése után végül a fellebviteli bíróüság kimondta, hogy mivel a férfit akkor érte a baleset, amikor reggel a hálószobájából az otthoni irodájába, az íróasztalához sétált, ezért jogosult a balesetbiztosításra. A szóban forgó utat munkaútnak, munkahelyi ingázásnak minősítette a bíróság.

Ha a biztosított tevékenységet a biztosított munkavállaló háztartásában vagy más helyen végzik, a biztosítási fedezet ugyanolyan mértékben jár, mint amikor a tevékenységet a társaság telephelyén végzik

-olvasható az ítéletben.

Új idők, új dalok

Németország mellett számos más ország is lépéseket tett a saját otthonukban dolgozó munkavállalók védelméért.

Októberben Portugália új munkaügyi törvényeket fogadott el, amelyek megtiltották a főnököknek, hogy munkaidőn kívül kapcsolatba lépjenek az alkalmazottakkal. A modern szabályok arra is kötelezték a munkáltatókat, hogy járuljanak hozzá dolgozóik otthoni munkavégzése során felmerülő többletköltségeihez, például az internet előfizetésekhez és a rezsihez.

Januárban az Európai Parlament törvényhozói is megszavazták a „lecsatlakozás jogáról” szóló törvény előterjesztését, amely lehetővé tenné a munkavállalók számára, hogy a nap végén kikapcsolhassák munkahelyi eszközeiket. A szabályt az unió összes tagállamára kiterjesztenék. A parlament álláspontja szerint a folyamatos rendelkezésre állás kultúrája a depresszió, a szorongás és a kiégés melegágya. Ezt orvosolandó uniós minimumkövetelményekre van szükség a távmunka szabályozásához, amelyek garantálják, hogy a munkavállalókat ne érje hátrány.