Még nincs minden veszve
Az incidens, amely 14 kutatócsoport 34 millió fájljának törlését eredményezte, 2021. december 14. és 16. között történt. Az igazi problémát az jelenti, hogy a rendszerhiba a biztonsági mentéseket is megsemmisítette, így szinte semmi esély nincs az adatok helyreállítására. Egyelőre nem lehet tudni, pontosan mekkora a baj, de az egyetem közleményéből annyi már kiderült, hogy négy kutatócsoport munkája teljes bizonyossággal elveszett.
Minden érintett felhasználót egyénileg értesítettek az esetről e-mailben, de a letörölt fájlok és a kutatások típusáról nem tettek közzé részleteket. Az adatvesztés megismétlődésének elkerülése érdekében az egyetem ideiglenesen leállította a biztonsági mentési rendszer működését.
Japán az élmezőnyben
Mint említettük, az elveszett adatok részleteit nem hozták nyilvánosságra, de minden bizonnyal rengeteg értékes információval lett szegényebb az emberiség. A Kiotói Egyetem, amely az ország második legnagyobb állami tudományos kutatási beruházásából jött létre, Japán egyik legfontosabb kutatóintézete. Az egyetemen biológiai, farmakológiai, immunológiai, anyagtudományi és a fizikai kutatásokat is végeznek. A kiotói tudósok az elmúlt években rendkívüli eredményeket értek el a kémia területén, amelynek köszönhetően a kémiai tanszéket a világ negyedik legjobbjaként tartják számon.
Érdekességképp megjegyezzük, hogy Japánban található a világ jelenlegi legerősebb szuperszámítógépe, a Fugaku. A Fugakut 1,2 milliárd dollárból építették, eddig a COVID-19 kutatására, diagnosztikára, különböző gyógykezelési módok feltérképezésére és vírusterjedés-szimulációra használták. A Fugaku számítási teljesítménye 442 petaflop, amely jócskán meghaladja a második helyen álló, az IBM által épített Summit 148 petaflopos teljesítményét.
