A tavalyi év nem volt az építőanyag-kereskedelem éve, a 2022-es csúcs esztendőhöz képest jelentős keresleti visszaesés volt megfigyelhető a legtöbb szegmensben. Emiatt a termelés is csökkent: gyárak zártak be, aki pedig talpon maradt, inkább az egyműszakos munkarenddel próbálta megtartani a munkaerőt. Leépítések azonban mégis voltak az ágazatban. A negyedik negyedévet szerény lelkesedéssel zárták le a 2024-es évet az építőipari szereplők, 2025-re piaci fellendülést és inflációkövető építőanyag áremelkedést prognosztizáltak. Nem csoda, hiszen a kormány akkor bejelentett, 21 pontból álló Gazdaságpolitikai Akciótervéből 10 érintette az építőipart. Ezek a korábbi víziók többé-kevésbé bejöttek, 2025 első hónapjaiban élénkült a kereslet.
Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának és az Újház Zrt. igazgatóságának elnöke szerint az idei év első két hónapjának az építőanyag eladási adatait vizsgálva 6%-kal volt jobb a forgalom az előző év azonos időszakához képest. Látszik, hogy fejlettebb, iparosodottabb városokban az építkezési kedv is magasabb a normál volumenhez képest. A kereslet a főváros mellett Debrecen, valamint Szeged esetében mostanság intenzívebb az országos átlagnál.
A falazóanyagok, különösen a tégla esetében megközelítőleg 16%-kal nőtt az eladás országos mértéke az előző évhez képest. Mivel a tégla az építkezések technológiai sorrendjének első eleme, vélhetőleg a teljes terméklánc leköveti majd ezt a növekedést, tartja optimizmusát Juhász még akkor is, ha a január-februári időszak nem a legreprezentatívabb hónapok az építőiparban. Jó hír, hogy a burkolóanyagok esetében 12%-os, a szigetelő- és a tetőfedőanyagok esetében 11%-os volt a növekedés mértéke. Különösen értékes ez a növekedés annak figyelembe vételével, hogy az előző év februári 8,2°C országos átlaghőmérséklettel szemben idén mindösszesen 2,7°C volt ez az adat, amely rendkívüli hatással volt a külső munkálatokra.
A lendületesebb 2025-ös start okai közt szerepel, hogy a beindult otthonfelújítási programok már most éreztetik hatásukat. Az Újház adatai szerint a lakossági érdeklődés az árajánlatkérésekben is megmutatkozik. “Elsősorban az újépítésű társasházak esetében látunk még kedvező előjeleket. Különösen az állampapírpiaci kamatfizetések piaci megjelenése látható, a hozzánk érkező visszajelzések alapján sok ügyfél vásárolt lakást hitel nélkül. Ebből is látszik, hogy az ingatlanfejlesztések hamarosan nagyobb volument érnek majd el.” – mondta Juhász Attila.
Az építőanyag csúcséve 2022 volt, az azt követő két évben inkább árcsökkenést majd stagnálást figyeltek meg a szakmabeliek. Ahogy Juhász fogalmaz, a teljes építőipari lánc eredménytermelő képessége nagyban romlott, kisebb mértékű áremelésre emiatt is számítanak. Tavaly év végén 5-8%-os emelést lengettek be a gyártók, amely nagyjából az inflációval megegyező mértékű és ez benne is van a piacban, hiszen a gyártási költségek is emelkedtek.
A hazai építőipari termékek nagyjából fele import. Magyarországon nincs például csempegyártás, illetve nem vagyunk a fenyőfűrészáru országa sem, ezekből ugyanúgy behozatalra szorulunk, mint a legtöbb gépészeti vagy villanyszerelési anyagból. Juhász Attila szerint jelenleg nincs hiány semmiből, bár a tavalyi ingyenes födémszigetelési programok miatt e termékkör beszerzése során tapasztalhat néhány hetes csúszást egy megrendelő. Elmondta, hogy bár ezek a programok az utóbbi hónapokban mérséklődtek, a felújításokat hasonlóképpen támogató lehetőségek kérdése ismét a parlament előtt van, és az EKR égisze alatt néhány héten belül akár újra is indulhatnak.
Ukrajna sorsa is mozgathatja még az építőanyag kereskedelmi ellátottságot, az esetleges ország-újjáépítési hullám biztosan elszívja majd a környező országok alapanyagainak jórészét, amely akár az ellátottsági kérdéseket is átszínezheti.
Az importkitettséget csökkenthetné az ÉVOSZ „PRÉMIUM MAGYAR ÉPÍTŐANYAG” védjegy terve, miszerint a legjobb minőségű magyar építőanyagokat megkülönböztető jelzéssel látnák el. A program kialakítás alatt van, rövidesen várható az indulása. Ugyan nincs érdemben rossz minőségű építőipari termék a hazai kereskedelemben piacon, a védjegy a legmagasabb hazai nívót garantálná, és biztosan lenne élénkítő hatása a magyar építőanyag gyártásra.
“Az elmaradó állami beruházások terén nincsenek jó hírek. Nem látjuk jelét a változásnak, legalábbis 2025 első felében itt nem számítunk fellendülésre, érdemi elmozdulás a kormányzati kommunikáció alapján az év második felében várható. A teljes építőipari megrendelésállomány nagyságrendileg harmadát adják az állami beruházások, és mivel a kivitelező kapacitásban most bőven vannak lehetőségek, az állami beruházások felgyorsulása erős indikátora lenne az építőiparnak” - összegzi Juhász Attila, aki szerint most optimálisak a feltételek az építkezésekre valamint a felújításokra, hiszen nagy a verseny, még elfogadhatóak az építőanyag árak, és bőven találni építőipari szakembert.
Stocker Zoltán, az Építő, -Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségének (ÉFÉDOSZSZ) elnöke szerint építőipari szakemberből nincs hiány, ellenben sajnos sokan küszködnek a piac tervezhetetlensége miatt. “A csökkenő megrendelésállomány miatt túltermelés alakult ki, ezért még akár leépítések is jöhetnek, az építőanyag iparban foglalkoztatott munkavállalók emiatt aggódnak. Az elmúlt években az építőanyag gyártók egy részét különböző plusz adók befizetésére is kötelezik, így nem tudnak megfelelő profitot elérni. Itt nem az extraprofitról van szó, hanem a működési feltételekhez szükséges bevételekről” - osztotta meg lapunkkal.
Elmondása szerint jellemzően béremelés sincs kilátásban. Ráadásul a munkáltatók sokszor teljesítmény csökkentéssel reagálnak a megcsappant megrendelésekre, mert a magánerős és állami kivitelezésekben is csökkenő tendenciát látnak gyártás és építés terén is. “Elsősorban a jól képzett szakembereket tartják meg, bízva abban, hogy egy fellendülést követően pótolni tudják az esetlegesen megnövekedett termeléshez szükséges létszámot. Az automatizálás is járhat létszámleépítéssel. „Ma elsősorban képzett, megfelelő gyakorlattal rendelkező szakemberekre van szükség, akik a berendezések kezelése mellett azok karbantartására és javítására is képesek” - ehhez viszont Stocker szerint megfelelő bérekre is szükség lenne. Azért is, mert a fiatalabb generáció bérigénye magasabb, és az építési vállalkozások küzdenek az utánpótlás hiánnyal, hiszen a sok munka, kevés pénz kombináció senkit nem csábít a tetőgerendára.
Az ÉVOSZ is látja a problémát. Márciusi elemzésük szerint közel 140 ezer építési vállalkozás működik Magyarországon, javarészük nem megfelelő cashflow-val rendelkező mikro- és kisvállalkozás. A szövetség álláspontja, hogy határozott gazdaságpolitikai eszközökkel kell segíteni ezen cégeket. A munkaerő megtartása pénz nélkül lehetetlen, és a szakmák elöregedése jellemző az építőiparban. Néhány építőipari pálya egyszerűen nem vonzó, ha nincs benne pénz, vagy nem megfelelő hangsúlyt fektetnek a generációváltás problematikájára. Az ÉVOSZ aggasztó adatai szerint 20 ezerrel több építőipari szakember megy nyugdíjba 2025-ben, mint ahányan belépnek a piacra.
Az építőiparban tartósan foglalkoztatottak száma tavaly valamivel több volt 387 ezer főnél, az ő átlagos bérük a versenyszféra 78%-át érte el, tájékoztat az ÉVOSZ az emelés fontosságát hangsúlyozva. A béremelés velejárója lenne az árfelhajtó erő, a szövetség szerint azonban ez még akár minőségi garanciát is jelenthetne. Egyelőre azonban nem beszélhetünk bérkorrekcióról.
Stocker Zoltán pozitív példát is lát az ÉFÉDOSZSZ elnökeként. Ha béremelést egyelőre nem is tudnak adni, több munkaadó gondolkodik a munkavállalói továbbképzésében. Ez a robotizáció térnyerése mellett elengedhetetlen, a képzéseknek köszönhetően pedig egyre több munkavállaló képes kezelni bonyolultabb, modernebb eszközöket. A biztonság érzése így nőhet náluk, egyes esetekben pedig lehetséges a pozícióváltás, ami pályán tarthatja a szakikat. “Több telephellyel rendelkező cégek esetén, ha a munkavállaló elfogadja, akkor átmeneti időre áthelyezik másik termelő egységbe” - Stocker ehhez még hozzáfűzi, hogy ennek pluszköltségeit jellemzően a munkáltató vállalja át.
Olvasd el ezt is!
