"A magyar gazdaságnak olyan cégekre van szüksége, amelyek nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő teljesítményt tudnak nyújtani” – hangsúlyozta a konferencia megnyitóján Gazsi Attila, a VOSZ elnöke.
A megállapítást a gyakorlat is igazolja. A májusban indult „100 nap – 100 vállalkozás” programban a VOSZ képviselői a tervezett száz helyett 116 céget kerestek fel országszerte, hogy felmérje valós állapotukat, problémáikat, megoldásaikat. A Tudáfórum kerekasztal-beszélgetésein olyan gyakorlati tapasztalatokat osztottak meg, amelyek a kisebb cégek számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a beruházás önmagában nem jelent sikert: azokat valós piaci igényekre kell alapozni, a vállalkozás fejlődésével párhuzamosan pedig tudatosan kell építeni a szervezetet, erősíteni a középvezetői réteget és megosztani a döntési felelősséget.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazásánál sem önmagában a technológia bevezetése a cél, hanem annak felismerése, hogy mely üzleti folyamatokban teremthet valódi értéket és javíthatja a hatékonyságot. A nemzetközi piacra lépés kapcsán a vállalatvezetők a fokozatosságot, a megfelelő helyi partnerek megtalálását és a földrajzi fókusz fontosságát emelték ki. A beszélgetések közös tanulsága, hogy a hosszú távú versenyképesség alapja a folyamatos tanulás, a változásokhoz való alkalmazkodás és a tudatos vállalatvezetés és az, hogy egy bizonyos méret fölött már nem a technológia, hanem a szervezet és a vezetés a fejlődés szűk keresztmetszete.
A „100 nap – 100 vállalkozás” program folytatásaként a VOSZ 2027 elején új országos, gyakorlati AI-programot indít: a szövetség ismét elmegy a vállalkozásokhoz, hogy konkrét alkalmazási lehetőségeket és várható eredményeket mutasson meg. „Azt szeretnénk, hogy az AI használata mérhető javulást hozzon a magyar vállalkozások mindennapjaiban” – fogalmazott Gazsi Attila.
A fórumon előadást tartott Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki elmondta: bár a magyar gazdaság teljesítményét nagyrészt külső körülmények határozzák meg, az ország versenyképességének alapja a termelékenység javítása. Az uniós lecsúszás megállítása nélkül Magyarországon nem várható tartós növekedés, a belföldi foglalkoztatás se növelhető már jelentősen. Ilyen helyzetben azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek diverzifikálják a tevékenységüket, a gyártás mellett fejlesztésre és innovációra is összpontosítanak.
A termelési hatékonyság érdemi javulása nélkül Magyarországnak nincs esélye arra, hogy fenntartható módon közelítsen az EU fejlettségi szintjének átlagához - mondta a konferencián tartott előadásában Surányi György. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke úgy fogalmazott: a vállalkozásokat "békén kell hagyni", állami "beavatkozásdömping" helyett kiszámítható szabályozási környezetre van szükség. Nincs lehetőség a következő időszakban sem kétszámjegyű bérnövekedésre, sem arra, hogy vissza nem térítendő források tartsanak életben olyan cégeket, amelyek piaci körülmények között nem maradnának életben. "Teremtő rombolás" nélkül nincs tartós fejlődés, mert a források nem oda kerülnek, ahová igazán kéne, innovációra és exportösztönzésre - fogalmazott.
