A Collin megyei bíróságon benyújtott panasz szerint a Netflix ezeket az információkat adatkereskedőknek és reklámtechnológiai cégeknek adhatta tovább, amivel évente több milliárd dolláros bevételt szerezhetett. A kereset emelett felidézi Reed Hastings korábbi Netflix-vezérigazgató 2020-as kijelentését, amelyben azt mondta: a cég „semmit nem gyűjt”, ezzel különböztetve meg a Netflixet az Amazontól, a Facebooktól és a Google-tól.
A texasi főügyészség azt is kifogásolja, hogy a platform úgynevezett dark patterneket, vagyis megtévesztő tervezési mintákat használt. Ilyen például az automatikus lejátszás, amely egy epizód vagy műsor végén rögtön elindítja a következőt, ezzel hosszabb ideig a képernyő előtt tartva a felhasználókat. Ez a feltételezett gyakorlat pedig súlyosan sérti a texasi megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvényt, idézi Paxtont a Reuters.
A főügyész így azt kéri, hogy a Netflix törölje a jogellenesen gyűjtött adatokat, és a felhasználók beleegyezése nélkül ne használhassa azokat célzott hirdetésekre. Emellett jogsértésenként akár 10 ezer dolláros bírságot is indítványozott. A szolgáltató egyelőre nem reagált a megkeresésekre.
