Júniusban és júliusban sorra dőltek meg a melegrekordok, miközben az erdőtüzek is rengeteg helyen okoztak kárt Európa-szerte. A Rajnán és a Dunán az alacsony vízállás korlátozták a hajózást, több mint fél tucat atomerőműblokk termelését pedig le kellett állítani vagy vissza kellett fogni a hűtési problémák miatt. A mezőgazdaság is megsínyli a felmelegedést. A később betakarított növények – köztük a kukorica és a napraforgó – termésében már júliusban 6–7 százalékos kiesést jelentett.
A hőség közben a munkavégzés hatékonyságát is rontja, és emberéleteket követel. Németországban idén már több mint 10 ezer hőséghez köthető halálesetet jelentettek.
A Reuters által idézett friss előrejelzések szerint a Rajna hajóforgalmának leállása önmagában 0,3 százalékponttal csökkentheti Németország idei GDP-jét. Az MBH Bank becslése szerint Magyarországon minden olyan hét, amikor a paksi atomerőmű nem termel, 0,1 százalékponttal ronthatja a GDP-t.
Az Allianz számításai alapján már a júniusi kéthetes hőhullám 0,3 százalékpontot faraghatott le Európa gazdasági teljesítményéből. A leginkább kitett országokban, így Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a klímaváltozás 2030-ig 5–7 százalékkal mérsékelheti a növekedést. Mindez egy olyan évben történik, amikor az euróövezet gazdasága várhatóan mindössze 1 százalékkal bővül.
Dél-Európa szenvedi meg legjobban az idei nyarat. Egyrészt a szélsőséges hőség jelentősen megtépázta a turisztikai szektort, hiszen egyre több vendég választja az északi országokat. Az élelmiszerárak szintén erősebben emelkedhetnek a déli térségekben. Egy korábbi becslés szerint még a 2022-es hőség 0,34 százalékponttal növelte az euróövezet inflációját az élelmiszerek drágulásán keresztül.
Az extrém időjárás az állami költségvetéseket is egyre jobban megterheli. Az Allianz becslése szerint a gyengébb gazdasági teljesítmény miatt Franciaország adóbevételei akár 1,8 százalékkal, Olaszországé és Spanyolországé 1,3 százalékkal eshetnek vissza. Eközben az államoknak egyre többet kell költeniük a tűzoltásra és az egészségügyi védekezésre, valamint arra, hogy az energiarendszereket és a közlekedési útvonalakat felkészítsék a gyakoribb hőhullámokra és aszályokra.
Ezekben a hetekben így az Európai Központi Bank helyzete is tovább nehezedett. Több ország már most magas államadóssággal küzd, miközben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a védelmi kiadások és a zöld átállás újabb jelentős összegeket emészt fel. Ha emiatt tovább nő az eladósodás, és a befektetők tömegesen kezdenék eladni az államkötvényeket, ismét nagyobb nyomás kerülhet az EKB-ra, hogy vásárlásokkal stabilizálja a piacot.
