- Október 22-én Donald Trump amerikai elnök szankciókat rendelt el Oroszország legnagyobb olajvállalatai, a Lukoil és a Rosznyefty ellen.
- Október 15-én az Egyesült Királyság is célba vette a két orosz céget, valamint 44 úgynevezett „árnyékflottás” tankert. London ezt az energiaszankciók szigorításának újabb lépéseként jellemezte, amellyel Moszkva bevételi forrásait akarja elzárni.
Erre lépett most a Lukoil.
A társaság közleménye szerint az értékesítés az amerikai OFAC (Office of Foreign Assets Control) engedélye alapján zajlik, és már megkezdték a potenciális vevők ajánlatainak elbírálását. A vállalat hozzátette: ha szükséges, a licenc meghosszabbítását is kérelmezik, hogy az átmeneti időszakban a külföldi leányvállalatok működése ne álljon le.
A Lukoil egyelőre nem nevezte meg, mely érdekeltségeket kívánja értékesíteni. Legnagyobb külföldi vagyona az iraki West Qurna 2 olajmező, ahol 75 százalékos részesedése van, és ahol napi 480 ezer hordó olajat termelnek. Emellett többségi tulajdonosként az övé a balkáni régió legnagyobb finomítója Burgaszban (190 ezer hordó/nap kapacitás), valamint a Petrotel finomító Romániában, illetve van egy holland érdekeltsége is.
A Lukoil olajat szállít Magyarországra és Szlovákiába, valamint Törökországba is, az azeri SOCAR tulajdonában lévő STAR finomítón keresztül, amely nagyrészt orosz nyersolajra épül. A vállalat ezen felül részesedésekkel bír európai olajterminálokban, töltőállomás-hálózatokban, és több projektet is működtet Közép-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában.
A lépés jelentős fordulat: a Lukoil a világ olajkitermelésének körülbelül 2 százalékát adja, így bármilyen szerkezeti változás a globális olajpiacot is megmozgathatja. A szakértők szerint a bejelentés rövid távon nem befolyásolja az olajárakat, de a potenciális vevők kiléte – különösen, ha nem orosz vagy szövetséges államról van szó – hosszabb távon piaci újrarendeződést indíthat el. Nálunk is.
Olvasd el ezt is!
