Az OTP álláspontja szerint a kormányrendelet a magánjogi jogviszonyokba alkotmányossági megalapozottság nélkül utólag, szükségtelenül és aránytalanul avatkozik be, ezért a kérelmezők azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a kormányrendelet rendelkezéseinek, illetve annak ismételt meghosszabbításainak Alaptörvénybe ütközését – írják a közleményben.
A Portfolio.hu felidézte: az ügy előzményeként 2025. május 30-án a Bankszövetség több tagja (az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt.) szintén az Alkotmánybírósághoz fordult azért, hogy a testület állapítsa meg a kamatstop rendelkezések, illetve azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését. A kormány a hitelintézetek lépését figyelmen kívül hagyva júniusban ismét meghosszabbították a kamatstopot, ezúttal 2025. december 31-ig. Az nem derült ki, hogy most ugyanazok a bankok kezdeményezték-e a meghosszabbítás elleni eljárást is.
A kormány júniusban ismét meghosszabbította a kamatstopot, ezúttal fél évre. Az intézkedés 286 ezer szerződést, 120 milliárd forint hitelt érint, idén 55, jövőre mintegy 50 milliárd forintot okoz ez a bankoknak, de (mint Gulyás Gergely miniszter a júniusi kormányinfón fogalmazott) a profitjukból futja erre, viszont a családok számára fontos a törlesztők kiszámíthatósága.
A Magyar Bankszövetség több tagja, így az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt.
Felidézték, hogy a kormány 2021-ben, a Covid-veszélyhelyzetre hivatkozva vezetett be kamatstopot a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre. E rendelet értelmében a hitelintézetek a már megkötött szerződések tartalmától függetlenül csak a 2021. október 27-én érvényes 3 hónapos BUBOR-nak megfelelő 2,02 százalékos kamatot számíthatják fel, és a szerződéses feltételek alapján meghatározott kamatkülönbözetet később sem érvényesíthetik. Az intézkedést később kiterjesztették a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban, rögzített hitelkamattal nyújtott, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre.
Mint hozzátették, a Covid-veszélyhelyzetet követően a kamatstop rendeletet a kormány annak ellenére hosszabbította meg többször is, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet már nem állt fenn. Ekként a felszámítható kamat változatlan maradt a növekvő kamatkörnyezet ellenére is. A legutóbbi alkalommal meghosszabbított kamatstop hatálya 2025. június 30. volt, de ezt a kormány a mérséklődő infláció - a 18 százalékról 6,5 százalékra csökkenő irányadó kamatszint - ellenére hetedik alkalommal is meghosszabbította, ezúttal 2025. december 31-ig.
A bankszövetség véleménye szerint a kamatstop gazdasági, jogi és etikai szempontból is aggályos intézkedés. Nem utolsósorban azért, mert a bankok - a szabályozó és felügyeleti szervek előírása alapján - többször tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitel kamatkockázatáról, és felajánlották a fixesítés lehetőségét, amellyel az ügyfelek egy része élt is - tájékoztatott a szervezet.
Olvasd el ezt is!
