Miközben az élelmiszeripar teljesítménye tovább javult, a mezőgazdaság több fontos mutatója romlott 2026 első negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss vármegyei adatai szerint csökkent az agrárfoglalkoztatás és visszaestek a beruházások. Jelentősek a különbségek az ország egyes térségei között - derül ki a Világgazdaság cikkéből. Az ágazatot tavaly a kedvező búzatermés stabilizálta, a kukorica azonban súlyos veszteségeket szenvedett el.
A KSH Fókuszban a vármegyék – 2026. I. negyedév című kiadványa szerint a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak száma 85,8 ezer főre csökkent, ami 1,4 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az agrárberuházások értéke folyó áron 77,9 milliárd forint volt, 9,5 százalékkal elmaradva az egy évvel korábbitól.
A foglalkoztatásban továbbra is Hajdú-Bihar számít az agrárium központjának 8644 dolgozóval, mögötte Bács-Kiskun és Békés következik. A legnagyobb, több mint 8 százalékos létszámcsökkenést Zalában mérte a KSH, míg érdemi növekedést - alig 1,5 százaléknyit - csupán Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban regisztráltak.
A mezőgazdasági bérek ugyanakkor minden megyében emelkedtek. A legmagasabb bruttó átlagkeresetet Komárom-Esztergomban mérték, ahol a havi átlagbér elérte a 644,8 ezer forintot, míg a legalacsonyabb átlag Szabolcs-Szatmár-Beregben volt 478 ezer forinttal. A KSH ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a kisebb agrárfoglalkoztatottságú vármegyékben néhány nagyobb vállalat adatai jelentősen torzíthatják az átlagkereseteket.
A beruházások terén szintén jelentős eltérések alakultak ki. Hajdú-Biharban közel 9 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, míg Győr-Moson-Sopronban, Bács-Kiskunban és Zalában számottevő visszaesést mértek, utóbbi vármegyében több mint 60 százalékosat. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplénben, Vasban, Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Beregben tovább nőtt a fejlesztési ütem, sorrendben 25, közel 19, 16 és 14 százalékkal.
Az ágazat teljesítményét részben az élelmiszeripar tartotta stabil pályán. Az élelmiszer-, ital- és dohányipari vállalkozások termelési értéke országosan meghaladta az 1431 milliárd forintot, ami 3,6 százalékos növekedés. A legnagyobb kibocsátást Budapesthez kötötte a KSH, de az agrártermeléshez szorosabban kapcsolódó vármegyék közül Bács-Kiskun, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád-Csanád is kiemelkedően teljesített. Az adatok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az erős mezőgazdasági termelés nem mindenhol jár együtt a fejlett helyi élelmiszeriparral.
A növénytermesztésben kettős kép rajzolódott ki. A 2025-ös adatok szerint búzából közel 5,8 millió tonna termett, mintegy 10 százalékkal több az előző évinél, miközben a kukoricatermés 27 százalékkal, 3,87 millió tonnára zuhant. Több vármegyében – köztük Békésben, Hevesben és Pesten – a termés az előző évinek csupán töredékét érte el. Napraforgóból 1,72 millió tonnát takarítottak be, ami mérsékelt, 4,3 százalékos csökkenés.
Az állattenyésztés súlypontja továbbra is Kelet-Magyarországon található. Hajdú-Bihar vezet a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány tekintetében is, míg a baromfitartás legnagyobb központja Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol az ország tyúkállományának közel egynegyedét tartják.
A mezőgazdaság következő nagy átalakulását az önállóan dolgozó robotok hozhatják el. Az egyik első teljesíthető feladat a paradicsomszedés lehet. A robot felismeri az érett termést, megfogja, majd óvatosan leválasztja a növényről. A háttérben közben kamerák, szenzorok és képfelismerő rendszerek dolgoznak. A gépnek el kell döntenie, melyik paradicsom érett, pontosan hol helyezkedik el, és hogyan nyúlhat hozzá úgy, hogy se a termésben, se a növényben ne okozzon kárt.
A legmodernebb rendszerek ennél már jóval többre képesek. Valóságos minikombájnként haladnak végig a sorokon, a leszedett termést pedig rögtön válogatják, ellenőrzik és osztályozzák. Méret vagy érettség szerint különítik el a paradicsomokat, ládákba rendezik őket, majd előkészítik a szállítást is.
A robotkarok látványa könnyen elviszi a figyelmet, pedig az igazi értéket sokszor az összegyűjtött adatok jelentik. A gépek munka közben rögzítik a terméshozamot, összehasonlítják az egyes sorok teljesítményét, figyelik a minőséget, és időben jelezhetik, ha valahol probléma alakul ki. Az információkból automatikus jelentések készülhetnek, amelyek pontosabb döntésekhez segítik a gazdákat.
A szüretrobot tehát már jóval több egyszerű munkagépnél. Folyamatos képet ad a gazdaság állapotáról, és megmutathatja, hol érdemes változtatni az öntözésen, a tápanyag-utánpótláson vagy a munkaszervezésen. Miközben leszüreteli a termést, lényegében fel is térképezi az ültetvényt.
Ha egy robot beválik, újabb gépek állíthatók mellé, így a termelési kapacitás fokozatosan növelhető. A robot nem kér szabadságot, nincs szüksége hétvégére vagy műszakváltásra, megfelelő karbantartással és feltöltött akkumulátorral pedig hosszú időn át dolgozhat.
A mezőgazdasági robotok ezért lassan kilépnek a bemutatótermekből és a kísérleti gazdaságokból. Hamarosan ugyanolyan megszokott szereplői lehetnek a földeknek, mint ma a traktorok és a kombájnok.
