A mezőgazdaság következő nagy átalakulását az önállóan dolgozó robotok hozhatják el. Az egyik első teljesíthető feladat a paradicsomszedés lehet. A robot felismeri az érett termést, megfogja, majd óvatosan leválasztja a növényről. A háttérben közben kamerák, szenzorok és képfelismerő rendszerek dolgoznak. A gépnek el kell döntenie, melyik paradicsom érett, pontosan hol helyezkedik el, és hogyan nyúlhat hozzá úgy, hogy se a termésben, se a növényben ne okozzon kárt.
A legmodernebb rendszerek ennél már jóval többre képesek. Valóságos minikombájnként haladnak végig a sorokon, a leszedett termést pedig rögtön válogatják, ellenőrzik és osztályozzák. Méret vagy érettség szerint különítik el a paradicsomokat, ládákba rendezik őket, majd előkészítik a szállítást is.
A robotkarok látványa könnyen elviszi a figyelmet, pedig az igazi értéket sokszor az összegyűjtött adatok jelentik. A gépek munka közben rögzítik a terméshozamot, összehasonlítják az egyes sorok teljesítményét, figyelik a minőséget, és időben jelezhetik, ha valahol probléma alakul ki. Az információkból automatikus jelentések készülhetnek, amelyek pontosabb döntésekhez segítik a gazdákat.
A szüretrobot tehát már jóval több egyszerű munkagépnél. Folyamatos képet ad a gazdaság állapotáról, és megmutathatja, hol érdemes változtatni az öntözésen, a tápanyag-utánpótláson vagy a munkaszervezésen. Miközben leszüreteli a termést, lényegében fel is térképezi az ültetvényt.
Ha egy robot beválik, újabb gépek állíthatók mellé, így a termelési kapacitás fokozatosan növelhető. A robot nem kér szabadságot, nincs szüksége hétvégére vagy műszakváltásra, megfelelő karbantartással és feltöltött akkumulátorral pedig hosszú időn át dolgozhat.
Az Agroinform szerint ez ott jelenthet különösen nagy előnyt, ahol egyre nehezebb idénymunkást vagy megfelelően képzett dolgozót találni. A mezőgazdasági robotok ezért lassan kilépnek a bemutatótermekből és a kísérleti gazdaságokból. Hamarosan ugyanolyan megszokott szereplői lehetnek a földeknek, mint ma a traktorok és a kombájnok.
