A vízhiány és a növekvő költségek miatt egyre nagyobb figyelmet kap. A technológia lényege, hogy a vizet közvetlenül a növények gyökérzónájába juttatja el, így minimalizálja a veszteséget, miközben javítja a terméshozamot és a minőséget - írja az Agroinform.
A rendszer több elemből épül fel: kell hozzá vízforrás, szűrők, csőhálózat és persze a csepegtető elemek, amelyek precízen adagolják a vizet. A technológia akár tápanyag-kijuttatással is kombinálható, ami tovább növeli a hatékonyságot.
A módszer legnagyobb előnye a víztakarékosság: mivel a víz nem a teljes talajfelszínre kerül, csökken a párolgás és a felesleges felhasználás. Emellett a csepegtető öntözés alkalmazása visszaszorítja a gyomok terjedését, javítja a növények általános állapotát, és mérsékli a talajeróziót. A célzott öntözésnek köszönhetően egyenletesebb fejlődés és magasabb terméshozam érhető el.
A csepegtető öntözés különösen elterjedt zöldségtermesztésben – például paradicsom, paprika vagy uborka esetében –, de gyümölcsültetvényekben, szőlőben, sőt fóliás és üvegházi gazdálkodásban is alaptechnológiává vált.
Minden esetben érdemes szakemberrel egyeztetni a rendszer megtervezése előtt. Szűrőrendszer beépítése szintén mindenképp ajánlott, mert a csepegtető rendszer rendkívül érzékeny a vízben lévő szennyeződésekre.
Az eltömődések elkerülése érdekében időszakos öblítés, ellenőrzés szükséges.
A beruházás ugyanakkor nem minden esetben indokolt. Szakértők szerint elsősorban ott térül meg, ahol magas értékű növényeket termesztenek, vagy ahol a vízhasználat korlátozott és drága. Bár a kiépítés költségesebb lehet, hosszú távon a víz- és energia-megtakarítás, valamint a nagyobb hozam miatt legtöbbször gazdaságos megoldásnak bizonyul a csepegtetés.
A fenntartható, természetbarát kertészkedés talán még sosem volt ennyire szükségszerű, így nem véletlen, hogy az esővíz hasznosítása is egyre népszerűbb.
A klímaváltozás okozta szárazság, majd a hirtelen érkező hatalmas esőzések megnehezítik a kertészek dolgát: a talaj gyakran kiszárad, a rövid ideig tartó, heves esők pedig nem tudják hatékonyan pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Pontosan ezért nyújt kiváló megoldást az esővízgyűjtő használata, amellyel környezetbarát módon gondoskodhatunk a kertünk öntözéséről - írtuk korábban.
Miért éri meg esővizet gyűjteni? Először is vizet takarítunk meg, ami hosszú távon a pénztárcánknak és a bolygónak is jót tesz. A tetőről lezúduló csapadék nem vész kárba, hanem egy tartályban összegyűjtve hasznosítható. Az esővíz előnye, hogy lágyabb, mint a csapvíz, így a növények jobban képesek hasznosítani – ráadásul a vízgyűjtés segít a talajvédelemben is, hiszen megakadályozza az eróziót és a tápanyagok kimosódását.
Ahogy a Greendex megjegyzi, a rendszer pofonegyszerű: az esővíz az ereszcsatornán keresztül jut el a gyűjtőtartályba egy vízlopón vagy egy szűrőrendszeren át, a tárolóból pedig öntözőkannával vagy szivattyúval is kinyerhető az összegyűlt víz. Egy 40 m²-es tetőről akár 600–700 liter esővíz is gyűjthető egy kiadós esőzés után – ez már jelentős mennyiség egy kiskert számára.
Egyszerű megoldás a hordós vagy tartályos vízgyűjtő, de ha igazán biztosra szeretnénk menni, érdemes föld alatti rendszert kialakítani. Ez bonyolultabb és költségesebb, cserébe viszont akár a ház teljes vízellátását is biztosíthatja, ha szűrőberendezéssel kombináljuk. Az öntözést ilyenkor kerti szivattyúval oldhatjuk meg.
Bármelyik megoldást is választjuk, fontos kiemelni, hogy az esővíz nem alkalmas ivásra, főzésre vagy fürdésre, mivel tartalmazhat szennyeződéseket – például madárürüléket vagy faleveleket. Az ereszcsatorna időnkénti tisztítása is elengedhetetlen, hogy a rendszer hatékony maradjon.
