Legutóbbi jelentésében tízmillió tonnával növelte az idei globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO.
Eszerint az idei gazdasági évben 3,8%-kal tovább nő a világ gabonatermelése, majdnem elérve a hárommilliárd tonnát (2971 millió t). A globális búzatermést is a tavalyinál nagyobbra: 809,7 millió tonnára prognosztizálja a FAO, amely az EU-ban és Oroszországban is nagyobb hozamot vár.
Az előrejelzés szerint az Egyesült Államok több mint 427 millió tonnás idei kukoricatermelése a globális hozam egyharmadát adja, és minden idők leghatalmasabbja lesz. Az idei 556,4 millió tonnás hozammal a rizstermelésben is rekordot várható.
De hiába lesz kimagasló a termés, rekordot dönt a világ gabonafelhasználása is, ami 2025/26-ban ugyancsak megközelíti a hárommilliárd tonnát (2930 millió t). A búza fogyasztása több mint 804 millió tonnára, a rizsé pedig történelmi csúcsra: csaknem 551 millió tonnára bővül.
Eközben a globális gabonakészlet is több mint 900 millió tonnára dagad. Ezen belül a kukoricáé újra nőni fog, mert a fő termelő Brazíliában és az Egyesült Államokban is nagyobb lesz termés, de az EU-ban csökken.
A jelentés kitér a gabonafélék várhatóan csaknem félmilliárd (497,1 millió t) tonnára bővülő globális exportjára is. Ebben a kukorica kereskedelme a tavalyi szinten fog stagnálni, de a búzáé meghaladja a 202 millió tonnát. Az EU-ban ugyanakkor – a FAO-jelentés szerint – romlottak az exportkilátások.
Szintén a globális gabona- és olajosmag-kereskedelemről készített jelentést a Rabobank. Ebben évtizedes trendek alapján a nagy exportőrök változó pozícióját is értékelte. Eszerint – az ukrajnai háború okozta meredek áremelkedés ellenére – a kereskedelmi volumenek az elmúlt öt évben tovább nőttek, de a növekedés üteme lassul. Már elmarad az előző évtized 7%-os bővülésétől.
Ezalatt Oroszország – az Egyesült Államokat és más konkurenseit is messze megelőzve – a világ vezető búzaexportőrévé vált. Ugyanis az ezredfordulón még a búza, de a kukorica és a szója exportjában is az Egyesült Államok volt a legnagyobb, azóta viszont sokat veszített piaci részesedéséből.
A kukoricaexport ugyancsak koncentrálódik – elsősorban az Egyesült Államokra, Brazíliára, Argentínára és Ukrajnára. Ezek az országok adják együtt a globális kukorica-kereskedelem 90%-át. Ám e rangsorban is fordulatot hozhat – az orosz–ukrán háború kimenetele mellett – a klímaváltozás. A Rabobank elemzése is megjegyzi, hogy „az időjárás jelentős hatással lehet a terméshozamokra és az árak ingadozására”.
Próbáltuk megtudni, hogy az előrejelzés szerint bővülő globális hozamok, készletek és a növekvő felhasználás hogyan hat majd a hazai gabonapiacra, de a megkérdezett termelői szervezet vezetője meglepően értékelte az optimista FAO-prognózist. „Jelenleg nem hiszek ezeknek az adatoknak” – ismerte el kérdésünkre.
Szerinte az augusztusi áremelkedések következtében emelték meg a prognózisban várható termés mértékét az áremelkedés megfordítására. „Pedig a világ nagy részén szárazság volt” – kommentálta a szakember. Úgy látja, ekkora termésmennyiségnél – a modellszámítás pontatlansága miatt – akár 5-10 millió tonnás is lehet a tévedés.
Olvasd el ezt is!
