A „dísznövényadó” azokat a vállalkozásokat érinti, ahol hagymás, gumós, gyöktörzses dísznövényeket, dugványokat, palántákat, facsemetéket, díszfákat, cserjéket vagy egyéb élő növényeket termelnek, forgalmaznak. Fizetniük kell a növénykölcsönzőknek, tájépítészeknek, kertészeknek, parképítőknek, sőt még a sportpályáknak és a temetőknek is – írja Facebook-oldalán a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke.
Ami az adónem, pontosabban hozzájárulás mértékét illeti, 8 milliós forgalom alatt 5 ezer forint, felette 10 ezer forint a dísznövényadó telephelyenként 2024 tavaszától, ami csak most kezd el tudatosodni a közel 50 ezerre becsülhető érintetti körnél.
Ez a „29/2024. (IV. 30.) AM rendelet a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről.
A rendezvényen a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kertépítők és a kereskedők tevékenysége nem minősül mezőgazdasági termelésnek, munkájuk fontos szerepet tölt be a vidéki térségek gazdasági fejlődésében és a helyi foglalkoztatásban is. Mindezek miatt az agrártárca 2024-ben pályázati felhívást hirdetett a növekvő piaci igények kielégítéséhez nélkülözhetetlen díszkertészágazat modernizációja, a termelési módszerek és a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében. A felhívás keretében a vállalkozások a működésükhöz szükséges létesítmények építéséhez, telephelyük bővítéséhez, felújításához és gépek, eszközök beszerzéséhez igényelhettek támogatást. A meghirdetett 1,6 milliárd forintos keretösszeg duplájára nyújtott be pályázatot 176 vállalkozás. A támogatásra források átcsoportosításával teremtünk lehetőséget, hogy minden, a követelményeknek megfelelő, jogosult pályázó számára kifizethessük a kért összeget.
Nagy István beszélt arról is, hogy a szabadföldi kertészetek természetesen jogosultak a minden gazdát megillető területalapú támogatásra. Emellett olyan források is rendelkezésre állnak a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben, mint a precíziós gépvásárlási és az öntözésfejlesztési pályázatok. Az érintettek részt vehettek a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, valamint post-harvest fejlesztések támogatását célzó felhíváson is.
Ha egy kicsit távolabbról nézzük a magyar adórendszert, akkor látható, hogy a GDP-arányos adóteher alapján Magyarország az európai középmezőnyben található.
Az Eurostat adatai szerint az élen Franciaország 45,6 százalékos adóterheléssel. Utána Belgium (44,8 százalék), Dánia (44,7 százalék) és Ausztria (43,5 százalék) következik. Izland kivételével a többi skandináv ország is magas adó-GDP arányt produkál, Finnországban, Svédországban és Norvégiában 42,7, 42,6 és 41,8 százalékkal. Magyarországon 35,1 százalék az adók GDP-hez viszonyított aránya. A lista másik végén Írország, ahol csak 22,7 százalék a GDP-arányos adóterhelés, míg Málta, Bulgária és Románia is 30 százalék alatt található.
Olvasd el ezt is!
