Bár a tengerentúlon már 1967 óta él az az Age Discrimination in Employment Act, amely tiltja a 40 év feletti munkavállalók hátrányos megkülönböztetését, a jelenség továbbra is rendkívül elterjedt. Szakértők szerint ez részben azért lehetséges, mert az életkorral kapcsolatos előítéletek társadalmilag még mindig szélesebb körben elfogadottak. 2022-ben például kiderült, hogy az IBM vezetői belső levelezésükben „dínóbabáknak” nevezték idősebb munkatársaikat; az ügy peren kívül zárult. A HR Dive beszámol olyan peres eljárásokról is, amikor a munkáltatók a nyugdíjba vonulás tervezett időpontjáról faggatták alkalmazottjaikat.
A probléma tehát jelentős, erre az idén májusban publikált Resume Now-felmérés is jól rámutatott: a megkérdezett 878 ötven év feletti munkavállalónak már 90%-a tapasztalt életkor alapján történő diszkriminációt a munkahelyén. A tiszteletlenség a fizetés és a lehetőségek terén is megnyilvánult: a válaszadók több mint fele azt állította, hogy ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kaptak vagy kapnak jelenleg is, mint fiatalabb kollégáik. Továbbá 15%-uk szerint egyáltalán nem számoltak velük az előléptetéseknél, míg 12%-uk pedig azt állította, hogy nyugdíjazásra kényszerítették őket, vagy őket célozták meg a létszámleépítések során.
Az AARP érdekvédelmi szervezet azt javasolja, hogy az életkort is vegyék be a DEI-képzésekbe (sokszínűség, méltányosság és befogadás oktatása a munkahelyen) – ezzel tudatosítva a nyílt és rejtett formáit az életkori diszkriminációnak. Emellett a munkaadóknak figyelniük kell a toborzási és előléptetési rendszerekre is – különösen a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerése miatt.
