1. Figyelem a részletekre

Élénk megfigyelőkészség és a szárnyasok viselkedésének megértése jellemzi a jó termelőket – mondja David French állatorvos, aki az USA harmadik legnagyobb baromfitermelője, a Sanderson Farms munkatársa. „Ismerik a baromfinevelő csarnokaikat, és azok felszereltségét. A szárnyasokat is figyelik, nem csak a számítógép kijelzőit.” Sok időt töltenek a csarnokokban, hogy megértsék az állatok közérzetét és azokat a tényezőket, amelyek stresszt okozhatnak.

„Tanuld meg, hogyan viselkednek a csirkék különböző időszakokban” – figyelmeztet Tabler professzor. „Hogyan reagálnak, ha túl meleget, túl hideget, netán huzatot éreznek, vagy ha nincs elég tápjuk, vízük? És miként viselkednek, ha minden rendben van?

Ha elég sokáig nézed őket, megtudhatod, hogy elégedettek-e vagy nem. Az állatok jelzik, ha baj van, de ezt meg is kell értened.”

​2. Tanulási készség

A sikeres termelők mohón tanulnak, szakirodalmat olvasnak, szemináriumokon vesznek részt, mondja a Sanderson Farms állatorvosa. „A jó termelők figyelik a munkámat és mindent tudni akarnak” – teszi hozzá a telepeken végzett látogatásairól. Náluk általában évente egyszer tartanak termelői találkozót, ahol bemutatják az új trendeket, és tájékoztatnak a szerződéses partnerek bevételét fenyegető főbb veszélyekről.

​3. Biológiai biztonság

Minden termelőnek tudnia kell, hogy az állategészségügyi biztonság szabályainak egyetlen megsértése is katasztrofális következményekkel járhat! Ezért a sikeres termelők szigorúan betartják a biztonsági protokollokat. „Egy igazán jó termesztő mindig tudja, ki érkezik a farmjára” – emeli ki Suzanne Dougherty állatorvos, az AAAP (Amerikai Madárpatológusok Szövetsége) ügyvezető alelnöke. „Az a helyes, amikor egy telep megtekintésekor a gazda ott jön mögöttem.”

​4. Egészséges ivóvíz

„Kritikusan fontos feltétele a szárnyasok egészségének a tiszta víz. Elvégre kétszer annyit isznak, mint amennyit esznek” – hangsúlyozza Don Ritter, a salisbury-i Mountaire Farms állatorvosa. Ugyanilyen fontos, hogy mi van a vízben: rendszeresen ellenőrizni kell az ásványi anyagokat és a pH-értéket, mert ez utóbbi hatással lehet a madarak bélrendszerére.

​5. Jó levegő

A magas páratartalom és ammóniaszint a két legnagyobb akadálya a jó levegőminőségnek egy baromfitenyésztő csarnokban. Az emelkedett ammóniaszint miatt a madarak fogékonnyá válnak egy sor betegségre, beleértve a légúti problémákat és a szemkárosodást.

Tabler professzor szerint a veterán termelők gyakran már kevésbé érzékelik a csarnokok ammóniaszagát, pedig gyakran magasabb ez a szint, mint gondolják. Léteznek azonban kézi ammónia-érzékelők, ami előnyös lehet. A több és jobb levegőt meghálálják a jószágok.

​6. Helyes alomkezelés

Ezen túlmenően a sikeres termelők ügyesen kezelik az almot. Csökkentik a páratartalmat és a nedvességet a házban. A nedves alom káros a csirkékre, és több ammóniát eredményez – folytatja a professzor. „Mindenféle mikroba szereti a nedvességet” – teszi hozzá Don Ritter állatorvos. „Minél magasabb a páratartalom és több a nedvesség a csarnokban, annál több a kórokozó.”

​7. Minimális stressz

Száz éve még a kotlós feladata az volt, hogy melegen tartsa a csibéit, és megmutassa nekik, hol van az eleség. A mai tömeges tartásban a termelő vette át a tyúkanyó szerepét – mondja John Smith baromfi-tanácsadó és állatorvos. Hozzáteszi, az is jelentősen befolyásolja a stressz szintjét, hogy a termelő mennyire tesz eleget a madarak összes szükségletének és kényelmének. Ezzel is növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket.

​8. Gépészeti ismeretek

A szerződéses termelőnek nem kell egy szakember szintjén értenie az épületgépészethez. De sokat segíthet a világítás, a vízvezetékek, a szellőztetés finomítása vagy javítása külső segítség igénybevétele nélkül. „Ha tudja, hogyan kell visszahelyezni egy szállítócsigát, vagy miként cserélhető az adagolóvezeték motorja, úgy pénzt és időt, valamint teljesítménykiesést takaríthat meg” – hívja fel a figyelmet Tom Tabler.

„Az integrált baromfitenyésztés lehetővé tette sok kistermelő számára, hogy megtartsa a földjeit, és ellássa a családját, különösen ott, ahol a talaj nem ideális a növénytermesztéshez” – ismerteti Phil Stayer, a Sanderson Farms főállatorvosa. „Szinte minden brojler, amit az Egyesült Államokban termelnek, családi gazdaságokban nevelkedik, a nagy integrátorokkal kötött szerződésekkel. Ez a modell segített abban, hogy a csirkék az USA-ban a világ többi részéhez képest a legegészségesebb körülmények közt és a legalacsonyabb termelési költségekkel nevelhetők fel.”