Az ország 84%-át teszik ki a spanyol vidéki területek, itt él a teljes lakosság 16%-a, de ez a népesség 2014–2023 közt 4,4%-kal csökkent. A 20. század közepén a spanyol vidéki lakosság fele még a mezőgazdaságban dolgozott, csakhogy ez az arány 5% alá zuhant. Ezzel párhuzamosan pedig – a fiatalok hiánya miatt – gazdaságok szűnnek meg.
Így a legújabb statisztikai mutatók durva csökkenést jeleznek. A spanyol Mezőgazdasági Üzemszerkezeti Összeírás adatai szerint 2023-ban 784 141 ténylegesen gazdálkodó egységet tartottak nyilván (2009-ben a számuk még 989 796 volt). Spanyolországban ez a probléma különösen a déli, száraz régiókban akut, ahol a talajromlás és a biodiverzitás csökkenése is komoly kockázat.
De mi történik a hátrahagyott termőterületekkel? Amikor egy elhagyott falut vagy ingatlant megvásárolnak Spanyolországban, gyakran a körülötte lévő művelhető területeket is belefoglalják az adásvételbe, főként, ha azok a faluhoz, illetve ingatlanhoz tartozó magántulajdonú földek. Bár hivatalos adatok nincsenek, mértékadó belföldi lapok szerint az új tulajdonosok megoszlása a következő:
■ 70%-ban magánszemélyek (kb. 30%-uk spanyol), akik új életet és ökoközösséget keresnek, távmunkában dolgoznak, nyugalmat akarnak a nyüzsgő és drága városi élet helyett.
■ 30%-ban befektetők vagy cégek, ezek turisztikai projekteket indítanak (hotel, falusi szálláshely, agroturizmus).
Nincs általános, azonnali kötelezettség, hogy a vevő a vásárlás után újra termelésbe állítsa a műveletlen földet. Akadnak viszont indirekt kötelezettségek, amelyek elhanyagolása bírsággal, kényszerítő intézkedéssel, státuszváltással járhat. Ha az új tulajdonos például KAP-támogatást igényelne, úgy a földet „jó mezőgazdasági és környezeti állapotban” kell tartania, ami a kötelező minimumfenntartást jelenti.
Mindamellett az új tulajdonosok gyakran rehabilitálják a területeket mezőgazdaságra, ökoprojektekre. Életet lehelnek az olíva- és mandulaültetvényekbe, szőlészetekbe, turisztikai kerteket hoznak létre.
Továbbá a turisztikai fejlesztés részeként a vendégházak és hotelek konyháit és vendégeit zöldséggel, gyümölccsel látják el, amit regeneratív gazdálkodással és ökotermeléssel állítanak elő. A trend inkább a revitalizáció felé mutat, mivel a földek értéke nő – akár napelemparkról, akár gyümölcsösről van szó.
A katalóniai Gallicant elhagyott falucskáját 2019-ben egy csoport vásárolta meg. Ez később Masos de Gallicant néven társaságként folytatta a ma is zajló projektet, amely a rekultivációra fókuszál. Több mint 7 hektár régi, műveletlen földet állítanak újból termelésbe, ami szőlőültetvények létesítését és legeltető állattartást is magába foglal. A cél mozaikszerű táj, ez egyben tűzvédelem, biodiverzitás-növelés és önfenntartó agrárium.
Nagyon tudatos területrendezési programot futtat a galíciai kormány, ennek keretében 2025-ben 34 mezőgazdasági és erdészeti övezetet működtetett (több mint 9500 ha). Ezek lényege, hogy a temérdek apró földterületet (több mint 31 ezer parcellát) egységes tömbökbe fogják össze, hogy nagyüzemi művelésre alkalmasak legyenek. Majd ezeket gyakran új vevők/bérlők művelnek a Földbank (Banco de Tierras) közvetítésével. A cél a földek újraélesztése. Ennek során Cualedro településen a közelmúltban 64 hektárt osztottak ki pályázat útján, hogy a felhagyott területen ismét gazdálkodjanak. Idén márciusában pedig közel 800 olyan ingatlant vontak be a földbanki rendszerbe, amelyeknek nem volt ismert vagy elérhető tulajdonosuk. Így ezeket is új gazdák művelhetik.
