Kissé változékonyabbra fordul időjárásunk. A következő napokban minden nap előfordulhatnak elszórt záporok, zivatarok, de nagyobb területet érintő, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás, így a legtöbb helyen a talajok további száradása várható. A hőmérséklet a hét végéig nem változik számottevően. Az éjszakai fagyok már csak a fagyzugos helyeken lesznek jellemzőek, de talajmenti fagyokra továbbra is sokfelé számítani kell. Hétfőn várható egy hidegfront, ami mögött visszaesik a nappali felmelegedés mértéke, előbb a nyugati tájakon, majd az ország többi részén is csak 10-15 fok közé melegszik a levegő a jövő hét első felében. Az éjszakai minimumokban nem valószínű változás - írja előrejelzésében a Hungaromet.
A mögöttünk álló egy hétben szinte semmi csapadék nem hullott hazánkban, a múlt csütörtökön az ország déli felén fordult elő néhol egy-egy minimális csapadékot adó zápor illetve ma hajnal óta a déli és keleti országrészekben vannak záporok. Utoljára több, mint két hete hullott nagyobb területet érintő csapadék, akkor még részben hó és jég formájában. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege csak a nyugati, délnyugati országrészben és az északkeleti határszélen közelítette meg a sokéves átlagot, az ország nagy részén annak csak a fele vagy annyi sem hullott le. A kilencven napos csapadékösszegben is csak a déli országrész néhány foltjában mutatható ki pozitív eltérés, nagy területen azonban 20-50 mm-rel kevesebb esett az ilyenkor szokásosnál. A talaj felszín közeli része nagyon sokat száradt az elmúlt két hét során, és a 20-50 cm közötti réteg nedvességvesztése is egyre számottevőbb. Az Alföld és a Mezőföld nagy részén sajnos nem töltődtek fel nedvességgel a tél során a talajok, ott továbbra is 40-80 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest a felső egy méteres rétegből.
A repce és az őszi kalászosok a legtöbb helyen fejlődésnek indultak, zöld tömegük növekszik. A jelenlegi időjárást jellemző napos, száraz időben a talaj felszín közeli rétege meglehetősen kiszáradt, de ez a sekély, laza réteg a további párolgási nedvességvesztést is megakadályozza. Az Alföld középső és déli részein a mélyebb talajrétegek (50-60 cm alatt) továbbra is szárazak, legalább a fölső egy méternek föl kellett volna töltődnie mostanra, hogy nyáron legyen tartalék nedvesség a növények számára.
A gyümölcsfák és a szőlő nedvkeringése megindult, a korai csonthéjasok rügyei megpattantak, de a gyors fejlődést eddig visszafogták az éjszakai fagyok.
