A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán olvasható, hogy milyen előnyei vannak a pillangós növényeknek. A pillangós növények (pl. here, bükköny, borsó) képesek légköri nitrogént megkötni.
1 tonna zöldtömeg ≈ 30–40 kg nitrogén
A megkötött mennyiséget a biomassza határozza meg, amelyet befolyásol:
nedvesség
hőmérséklet
talajszerkezet.
Ezért a nitrogénkötés mindig helyspecifikus.
Vetésidő és biomassza: Az időzítés kulcsfontosságú. Tavasszal a takart talaj lassabban melegszik, ezért a vetés 1–2 hetes késése természetes és belefér a talajmegújító rendszerbe is. Nyári tarlóvetésnél a csapadék és a talajhőmérséklet döntő: az augusztus közepi-végi vetések megbízhatóbban kelnek, míg a júliusi vetés inkább az adott év csapadékviszonyaira épít. A növény típusa és a vetés ideje meghatározza az eredményt.
- Nyári pillangósok: gyors növekedés, akár 1–2 t biomassza/hó
- Téli pillangósok: hosszabb időszak, tavasszal intenzív fejlődés
Minél tovább marad a növény, annál több nitrogént köt meg, ezt azért érdemes figyelembe venni.
A megkötött nitrogén azonban nem azonnal elérhető, hanem egy folyamat eredménye. A folyamat:
biomassza lebomlik,
mikrobák feldolgozzák,
és csak ezután válik felvehetővé.
Mindig a mikrobák hasznosítják először a tápanyagot. A lebontás üteme a hőmérséklettől, nedvességtől és talajszerkezettől is függ, így ezen hatások lassíthatják, de meg is gyorsíthatják a folyamatot.
Szakértők szerint: A takarónövény-keverék megválasztását elsősorban a következő főnövény határozza meg, mivel ez befolyásolja a növényvédelmi, tápanyag-gazdálkodási és munkaszervezési döntéseket is. Kukorica előtt célszerű pillangós elemet alkalmazni a nitrogénmegkötés érdekében, míg pillangós főnövény esetén inkább magas C/N arányú keverék ajánlott a talaj szervesanyag-tartalmának építésére.
A pillangós biomassza nitrogéntartalmának kb. 50%-a válik elérhetővé a következő növény számára, a fennmaradó rész a talaj szervesanyagába épül, és később hasznosul. Ezért nem egy évben, hanem több éves rendszerben kell gondolkodni. Több év takarónövény-használat után jelentősen csökkenthető a külső nitrogénigény. Tehát azonnal nem válthatja ki a műtrágyát, de hosszú távon akár a teljes elhagyását is lehetővé teszi.
Összegzésként megállapítható, hogy a takarónövények:
javítják a talaj állapotát,
növelik a nitrogénkínálatot,
csökkentik a műtrágya-felhasználást.
Ugyanakkor hatásuk csak tudatos rendszerben érvényesül, amelynek elemei:
megfelelő vetésforgó,
időzítés,
növényi diverzitás.
Radikálisan megnő a műtrágyák importköltsége az Európai Unióban, miután év elejétől hatályba lépett a karbonintenzitás ellensúlyozásának (CBAM) utolsó szakasza is. Különösen érintett a karbamid, ami továbbra is zömmel importból származik. Iparági adatok szerint a származási országtól függően a költségek tonnánként 45-55 euróval emelkednek a karbamid esetén.
N-műtrágyák vonatkozásában az ellátási helyzet viszonylag stabil az EU-n belül, ami visszafoghatja a nagyobb áremelést. Lényegesebb a kínai ammónium-szulfát felára, ahol mintegy 75 euró/t többletköltségről számolnak be. A több tápanyagú műtrágyák (nitrát + foszfor + kálium) ára Oroszországból és Marokkóból származóan szintén kb. 60 euróval emelkedik tonnánként - idéztük a Haszon agrár cikkét a közelmúltban.
