A meztelen csigák, különösen a spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) az utóbbi évek egyik legkellemetlenebb kerti kártevőivé váltak. Ezek az eredetileg Délnyugat-Európából származó, ház nélküli csigák gyorsan terjednek, és akár egyetlen példány is több száz petét képes lerakni. A csigák a nedves, párás környezetet kedvelik – a mostani időjárás pedig ideális számukra - írja az Infostart.
A védekezés potenciális módjai sokak számára ismerősek lehetnek: fahamu, tojáshéj, szappanos víz – ezek azonban gyakran csak enyhítik, de nem szüntetik meg a problémát.
Itt jön képbe a sörcsapda, egy egyszerű, otthon is kivitelezhető módszer, amely meglepően hatékony. A csapdához elég egy sekély edény, egy kis sör, és némi földmunka: az edényt a talaj szintjébe kell süllyeszteni, hogy a csigák könnyen belemásszanak. Az illat odavonzza őket, a folyadék pedig csapdaként működik – egyetlen éjszaka alatt tucatnyi csiga gyűjthető be.
Az igazán elszánt kertbarátok más megoldásokat is bevethetnek. Egyre többen próbálkoznak a futókacsákkal, amelyek természetes ellenségei , s így ragadozóként előszeretettel fogyasztják a csigákat. Bár ez a módszer hatékony, nyilvánvalóan csak nagyobb kert esetén ajánlott, és akkor, ha akarunk, tudunk háziállatokat tartani és gondozni.
A csigák elleni küzdelem tehát nem reménytelen – némi kreativitással és kitartással a veteményes megmenthető.
A kertben élő csigák nem egyformán ártalmasak – sőt, néhány faj kifejezetten fontos szerepet tölt be. A házas csigák közül az éticsiga a leghasznosabb: elpusztítja a korhadó növényi maradványokat és más csigák tojásait is. A nagy meztelencsiga (Limax maximus) és a sárga pincecsiga (Limax flavus) szintén békés lakói lehetnek kertünknek. Segítenek a talaj humusztartalmának növelésében, és madarak, pókok számára is fontos táplálékforrást jelentenek.
Ezzel szemben a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) az egyik legpusztítóbb kártevő: rendkívül szapora, akár 200 tojást is lerakhat egyetlen alkalommal, és gyakorlatilag minden lágyszárú növényt fogyaszt. Kártékony faj még a foltos szántóföldi meztelencsiga (Deroceras reticulatum) és a kerti meztelencsiga (Arion hortensis) is, amelyek akár egyetlen éjszaka alatt elpusztíthatják a veteményt.
A meztelencsigák különösen kedvelik a palántákat, a lágyszárú növényeket, sőt, a dísznövények leveleit és virágait sem kímélik. A legsúlyosabb károk általában a Dunántúlon tapasztalhatók, de az Alföld sem teljesen mentes a problémától.
A kémiai védekezés helyett szerencsére több természetes, környezetbarát megoldás is rendelkezésre áll. A kert rendezett állapotban tartása – az elhanyagolt, nedves területek felszámolása, a lehullott levelek rendszeres összegyűjtése – alapvető megelőző lépés.
A veteményes elhelyezésén is sok múlik: egy napos, száraz terület ugyanis sokkal kevésbé vonzó a csigák számára. Magaságyásokkal, tojáshéjjal, fahamuval vagy kávézaccal körbeszórt akadályokkal is csökkenthető a csigák mozgástere.
A csigapusztító fonálférgek szintén hatékony természetes ellenségek. Emellett különféle növények – például levendula, zsálya, fokhagyma vagy begónia – ültetésével is távol tarthatjuk a nemkívánatos vendégeket.
Az egyszerű csapdázás is bevált trükk: deszkacsapdák vagy citrusfélék héja segítségével is összegyűjthetők a kártevők.
