Saláta, retek, petrezselyem, zsázsa, cukkini, bab - számos növény kifejezetten élvezi a hőséget, és akár még júliusban is vethető. Persze a megfelelő tápanyagmennyiségről a talajban és az öntözésről gondoskodnunk kell.
Nem késő vetni – még a nyári kánikulában sem! Sokan úgy vélik, a június végi-júliusi forróságban már túl késő veteményezni, pedig néhány gyorsan fejlődő vagy melegkedvelő növénnyel most is érdemes próbálkozni - írja az Agroinform.
A hónapos retek, a tépősaláta és a zsázsa például rövid tenyészidejük miatt ideális választásnak számítanak a hőségben is.
Az uborka, cukkini és bokorbab kifejezetten élvezi a meleget, ahogyan a bazsalikom, kapor és petrezselyem is – mindössze megfelelő öntözésről és tápanyagdús talajról kell gondoskodni.
Érdemes a locsolást reggel vagy este végezni, mulccsal csökkenteni a párolgást, és ha lehet, csepegtető öntözőrendszert alkalmazni. Árnyékoló hálóval a növények napégése is megelőzhető.
Előnevelt palánták beültetésével ráadásul még gyorsabban juthatunk friss terméshez – így a nyári hőség sem lehet akadálya a konyhakerti sikereknek.
A bőséges termés és az egészséges növények kifejlődése nemcsak a napfényen és a tápanyagon múlik, hanem azon is, mivel locsoljuk őket. A kerti öntözővíz minősége – hőmérséklete, sótartalma, pH-ja vagy épp keménysége – jelentősen befolyásolja a növények fejlődését, ellenállóképességét és a terméshozamot is.
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a növények számára elegendő az, ha megfelelő mennyiségű víz jut nekik. Ám nem mindegy, milyen az a víz, amivel locsolunk. A csapvíz vagy kútvíz tápanyagtartalma, sóösszetétele, kémhatása és hőmérséklete egyaránt befolyásolja a kiskerti termés eredményességét. A túl hideg víz például sokkolhatja a gyökereket, míg a túl magas sótartalom fiziológiás szárazságot okozhat. Az élettanilag szükségestől eltérő pH gátolhatja a tápanyagok felszívódását, és hiánybetegségekhez vezet.
Permetezéskor még kritikusabb a vízminőség jelentősége: a lúgos víz például lebontja a növényvédőszerek hatóanyagait, a kemény víz pedig kicsapja azokat, jelentősen csökkentve a hatékonyságot. A csapvíz klórtartalma a hasznos mikrobákat is károsíthatja.
A szakemberek szerint érdemes otthon is pH- és EC-mérést végezni, vagy a kútvizet laborban bevizsgáltatni. Az esővíz, vagy melegedni hagyott kútvíz ideálisabb lehet, mint a csapvíz, a vízlágyítók és pH-szabályozók használata pedig sokat segíthet a növénybarát öntözésben.
