Az elmúlt évek forró, aszályos nyarai egyre világosabban megmutatták, milyen súlyos következményekkel járhat a tartós csapadékhiány. A kiszáradó termőföldek és a csökkenő talajvízszint különösen a mezőgazdaság számára jelentenek problémát, a vízhiány gazdasági hatásai azonban jóval túlmutatnak az agráriumon. 

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerint ezért alapvető változásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban. Ahogy fogalmazott:

 

Minden csepp víz érték, minden csepp vízre vigyáznunk kell.

1
A víz megtartása

A miniszter bejelentése szerint 2027-ben nagyszabású program indulhat, amelyhez hazai költségvetési és európai uniós forrásokat egyaránt felhasználnának. Az Agroinform beszámolója szerint 500 milliárd forintos tervezett keret szerepel a 2027-es költségvetési előirányzatként. A teljes finanszírozás részletes megoszlása egyelőre nem ismert.

A fejlesztések középpontjában a víz helyben tartása állna. Magyarországon ugyanis hosszú időn keresztül elsősorban a fölösleges vizek gyors elvezetésére helyezték a hangsúlyt, az egyre gyakoribb aszályok miatt azonban más megközelítésre is szükség van.

Az új stratégia a víz tájban történő megőrzését, a talajvízkészletek pótlását és a természetes vízvisszatartási megoldásokat helyezné előtérbe.

2
Hét Balatonnyi víz hiányozhat

A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy Gajdos László egy korábbi nyilatkozatában mintegy hét Balatonnyi vízhiányról beszélt a hazai vízkészletek kapcsán. A miniszter szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megállítása lesz.

A vízmegtartás hosszabb távon mérsékelheti az aszálykárokat, javíthatja a mezőgazdasági termelés feltételeit, és segítheti a természetes élőhelyek fennmaradását is. A program megvalósításának ütemezéséről és a konkrét beruházások költségeiről ugyanakkor további részletekre lesz szükség. 

Olvasd el ezt is!

3