A rózsafélék családjába tartozó naspolya Közép-Ázsiából és a Kaukázus déli vidékeiről származik, Magyarországra pedig valószínűleg olasz közvetítéssel jutott el. A népi hagyományban laponyaként is ismert növény elnevezése a latin mespila szó olaszosodott nespula változatából ered. Hazánkban elsősorban ízletes gyümölcséért, de díszfaként is szívesen ültetik.
A naspolya általában 4–6 méter, ritkábban akár 10 méter magasra is megnövő lombhullató kis fa vagy tőről elágazó ágas bokor. Koronája alacsony és széles, ágai erősek, vörösesbarnák, kérge pedig az idő múlásával mélyen repedezetté válik. Levelei felül sötétzöldek, fonákjukon világosabbak és nemezesen szőrösek.
A növény május közepén nyíló, ötfehér sziromlevéllel rendelkező virágai egyesével vagy párosával helyezkednek el a rövid nyélen. Mivel öntermékeny növényről van szó, porzásra külön szomszédos fára nincs szükség. A vacokból fejlődő, 2–3 centiméteres almatermésre a csúcs körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány jellemző. A termés kezdetben kemény és barnászöld, majd érés során teljesen bebarnul.
A naspolya melegigényes növény, sekélyen elhelyezkedő gyökérzettel. Ültetéskor ügyelni kell arra, hogy az oltási pont a talajszint felett maradjon. Gondozása rendkívül egyszerű, különösebb metszést nem igényel, mivel a virágkezdemények a vesszők végén találhatók; csupán a fiatal kori koronaalakítás és az elhalt ágak januári-februári eltávolítása szükséges.
A gyümölcsöt október végén vagy november elején szüretelik. Mivel utóérő növény, a fagyok előtt leszedve, hűvös és szellős helyen elterítve puhul meg. A kökényhez hasonlóan megvárható az is, hogy megcsípje az első dér, aminek hatására a fáról szedve nyersen is rendkívül ízletes, kellemesen édes és leves csemegévé válik.
A naspolya az őszi-téli hónapok értékes növénye, mivel gyümölcsének igen magas a C-vitamin-tartalma, és érésének idején más hazai gyümölcs már ritkán található. A népi gyógyászatban kérgének főzetével vérzéseket csillapítottak. Magjainak főzete pedig vesekőhajtásra alkalmas. Bővebben a naspolyáról a Greendex cikkében lehet olvasni.
