Számba vették az európai méhcsaládokat
Az Európai Bizottság néhány hete jelentette ki, elsődleges feladatának tekinti a növényvédő szerek fenntartható használatának biztosítását és a természet helyreállítását az Európai Unióban. Elismerték, a beporzóknak kulcsszerepük van az Unió élelmezésbiztonságának fenntartásában, valamint a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben. Emiatt fontosnak látták, hogy az Eurostat mérje fel az uniós gazdaságokban a méhcsaládok számát.
A tájékoztatásuk alapján nagyjából 8,1 millió méhcsaládot jegyeztek be az Unióban 2020-ban. Azonban ez a szám biztosan nem teljes, hiszen csak a gazdaságokban lévő családokat regisztrálták. Ráadásul néhány tagálamban (például Németországban) a méhcsaládok nem számítanak a gazdaságok részének.
Hol él az európai méhcsaládok java?
A kutatás rávilágít, egyes országok gazdaságaiban (például Belgiumban, Írországban, Hollandiában, Finnországban és Svédországban) elhanyagolható a méhcsaládok száma. Viszont az Agrárszektor rámutat, az Unióban legnagyobb mennyiségben Romániában élhetnek méhek, ahol 1,5 millió családot tartottak nyilván 2020-ban a gazdaságokban. Mögöttük Olaszország és Görögország következik nagyjából 1-1 millió méhcsaláddal. A három országon kívül Spanyolország (0,9 millió méhcsalád), Bulgária (0,9 millió) és Portugália (0,7 millió) tartozik az uniós élbolyba. A legkevesebb családot pedig Csehországban regisztrálták.
Bár nem kerültünk a lista elejére, de Magyarországon is igen jelentős a méhpopuláció. Mintegy 444 ezer méhcsaládot számoltak a magyar gazdaságokban, amivel hazánk a felsorolás első felében foglal helyet.
Régiókra lebontva a legtöbb méhcsaládot a spanyolországi Extremadurában regisztrálták (több mint 300 ezret). Ezt a területet követi a portugál Norte régió (257 ezer), majd a romániai Nord-Vest régió (251 ezer). A legkevesebb méhcsaládot a csehországi Severozápad számolták, összesen 30-at.
Magyarországon a legtöbb méhcsaláddal (107 ezerrel) az Észak-Alföld gazdaságai büszkélkedhetnek. Őket követi a Dél-Alföld (99 ezer) és a Dél-Dunántúl (80 ezer). A hazai felsorolás végén Pest vármegye (21 ezer), valamint Budapest és környéke (2290) áll.
Drasztikus méhpusztulás Magyarországon
Egyébként rendkívül romlott a méhek és a többi beporzást végző rovar helyzete az elmúlt évtizedben. Ráadásul globális tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának a drasztikus csökkenése.
A beporzók hiányát és annak hatásait Magyarországon közvetlenül érzik a szakemberek. A becslések azt mutatják, a téli méhpusztulás mértéke az elmúlt 15 évben 5-10 százalékról 25-30 százalékra nőtt.
Bárki könnyen segíthet a méhek védelmében. Már az is nagyon hasznos, ha valaki néhány virágot helyez el az erkélyén, teraszán. A beporzók szempontjából a legínségesebb időszak hazánkban július második fele – augusztus vége közé esik, tehát az ekkor virágzó növényekkel tudunk a legtöbbet segíteni rajtuk
- idéztük Bross Pétert, az OMME elnökét.
