Az Osztrák Állatvédelmi Egyesület szerint 1995 óta legalább 25%-kal esett vissza a mézelő méhek állománya. Ez a csökkenés nemcsak a méztermelést érinti – évente fejenként átlagosan 1,1 kg mézet fogyasztanak az osztrákok –, hanem a beporzási folyamatokat is, ami közvetlenül hat például az alma, a körte, a sárgabarack, a paradicsom, a tök és a napraforgó terméshozamára.
A legfrissebb adatok alapján 2024-ben mintegy 456 000 méhkolónia működött az országban, ezek közel 60%-a Felső- és Alsó-Ausztriában, valamint Stájerországban található. Azonban a modern mezőgazdasági gyakorlatok – mint a monokultúrás termelés, a vegyszerek használata és a természetes élőhelyek eltűnése – jelentősen csökkentik a méhek táplálékforrásait és fészkelőhelyeit.
A rovarölők különösen károsak, mivel roncsolják a méhek idegrendszerét és rontják tájékozódási képességüket. A helyzetet tovább rontják a betegségek, elsősorban a varroa atka terjedése, amely egész kolóniákat képes legyengíteni. Ehhez jön még a klímaváltozás hatása: az időjárás szélsőségei, különösen a hosszan tartó hőség erősen csökkenti a méhek túlélési esélyeit.
Szerencsére van remény: Ausztriában még mindig 700 őshonos vadméhfaj él – mintegy 200-zal több, mint Németországban. Bécs különösen gazdag faunával büszkélkedhet: a fővárosban 492 vadméhfajt azonosítottak, így az egyik legjelentősebb városi vadméhélőhelyként tartják számon Európában.
(Forrás: Agroinform.hu)
Olvasd el ezt is!
