A hazai méhészek a szokásos mintegy 1,2 millió helyett csupán mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal tudtak nekifutni az idei szezonnak. A jelentős állománypusztulás okát a szakemberek elsősorban a méheket támadó varroa atka elleni hatóanyagokkal szembeni rezisztencia erősödésében látják. A megőrzött állomány jelentős részét a gazdák kényszerűen nem mézhordásra, hanem szaporításra használták: ha azonban egy egy méhcsaládot két-háromfelé osztanak, az már nem tud megfelelően termelni.
Az április első felében pusztító komoly fagyok nagy károkat okoztak a rügyező akácosokban: a mintegy 500 ezer hektárnyi hazai akácerdő több mint fele elfagyott – főként a középhegységi völgyekben és síkvidéken.
A harmadik és talán legkritikusabb tényező az volt, hogy a virágzás idején szinte végig hideg és esős idő volt. A nappali maximumok alig érték el a 15 °C-ot, éjszaka pedig akár 1-2 fokra is lehűlt a levegő. Ebben a hidegben a növények nem termelnek nektárt, hiába repülnek a méhek. Emiatt az ország méhészeinek fele május végéig még semmilyen mézet nem tudott pergetni – sem akácot, sem más virágmézet.
„A hiány miatt biztosra vehető a termelői árak emelkedése, aki pedig jó minőségű, magyar akácmézet szeretne, azt érdemes már most beszereznie, mert olyan kevés termett, hogy félő: később már nem jut hozzá – hívja fel a figyelmet Bross Péter. – A bolti árak ugyan inkább stagnálnak, mivel azok két éve sem követték a felvásárlási árak beszakadását, ám ez nem meghatározó tényező: az akácméz 90 százalékát ma már közvetlenül a termelőtől vásárolják, a bolti forgalma elenyésző.” Az Agroinformnak nyilatkozó szakember szerint a napraforgó még reményt adhat az ágazatnak.
Olvasd el ezt is!
