A cipermetrin egy széles hatásspektrumú, a piretroidok csoportjába tartozó rovarölő szer. A szántóföldi és zöldségtermesztésben levéltetvek, barkók, vetésfehérítők, tripszek és lepkék ellen használják. Emellett az állatgyógyászatban kérődzők, sertések, lovak, baromfi és halak esetében is alkalmazzák szúró, rágó, szívó rovarok ellen. Az erdőgazdálkodásban a rönkfa megelőző védelmére használják a kéregrontó bogarak ellen - írja a Mezőhír.hu.
Mivel a hatása ennyire univerzális, a cipermetrin a méhekre is kifejezetten veszélyes. A cipermetrin használatát legkésőbb 2029-ig feltételekkel engedélyezte az Európai Bizottság. Tavaly év végén viszont az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az engedélyezési dokumentáció súlyos hiányosságokat tartalmazott. A luxembourgi bírák szerint a Bizottság által előírt, rovarokra vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések nem kellően megalapozottak, és nem is végrehajthatók a gyakorlatban. Emellett a hatóanyag hosszú távú toxicitását sem vizsgálták megfelelően.
A döntés alapján az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia a cipermetrin engedélyezéséről szóló döntést.
Veszélyt jelenthet a hazai méhállományra az ázsiai lódarázs is. Az első észlelését csak 2023-ban jelentették. Az ázsiai lódarázs mérete kisebb, mint az európai lódarázsé (a teljes hossza körülbelül 2,5–3 cm). A teste sötét, a potrohvége sárgás-narancssárga és a lábvégei jellegzetesen sárgák. A fészkét magas fákra és bokrokra építi, de az sem ritka, hogy a talajszinten találkozunk vele.
A problémát érdemes nagyon komolyan kell venni, mert az ázsiai lódarázs egy olyan inváziós faj, amely Európa több országában rohamtempóban terjed, nagy számban támadja a méheket, és más beporzókat, és számos olyan élőlényt, ami fontos szerepet játszik az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában. Egyetlen kolóniája akár több tízezer méhet is elpusztíthat.
