Kevés olyan kúszónövény akad, amely ősszel annyira feltűnő látványt nyújt, mint a vadszőlő. Élénkpiros, bordó levelei egész homlokzatokat képesek beborítani, gyors növekedése miatt pedig sok kerttulajdonos szívesen ülteti.
A probléma akkor kezdődik, amikor a növény a kert határain túl is terjeszkedni kezd. Magyarországon két észak-amerikai eredetű faj, a közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta) és a tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) számít invazívnak. Mindkettő képes önállóan megtelepedni a természetben, ahol sűrű állományaik kiszoríthatják az őshonos növényeket.
A két faj könnyen összetéveszthető, hiszen leveleik egyaránt öt levélkéből állnak. A legfontosabb különbség a kapaszkodásukban rejlik. A tapadó vadszőlő kacsain apró tapadókorongok találhatók, amelyekkel akár sima falakon is megkapaszkodik. A közönséges vadszőlőnél ezek általában hiányoznak.
A kertekben gyakori japán vadszőlő viszont más faj. Háromkaréjú leveleiről könnyebben felismerhető, és Magyarországon nem mutat olyan mértékű természetes terjedést, mint észak-amerikai rokonai.
A vadszőlő egyik legnagyobb előnye egyben a veszélye is. Rendkívül könnyen szaporodik, ráadásul ehhez sokszor emberi segítségre sincs szüksége. Sötétkék bogyóit madarak fogyasztják, amelyek a magokat akár távolabbi erdőkbe is eljuttathatják. Így a növény akkor is kijuthat a kertből, ha a tulajdonosa egyetlen hajtást sem ültet a kerítésen túl.
A vadszőlő ráadásul a talajjal érintkező hajtásokból is gyökeret ereszthet. Ezért a gondatlanul elhelyezett zöldhulladék szintén hozzájárulhat a terjedéséhez.
A természetes élőhelyeken a vadszőlő a talajon terjeszkedve, majd a fákra felkapaszkodva hatalmas növénytömeget alkothat. Sűrű lombja árnyékolja a környező növényeket, és akadályozhatja fejlődésüket.
Különösen az ártéri erdőkben jelent problémát. A Duna, a Tisza, a Dráva és a Rába mentén is dokumentálták a terjedését. A Szigetközben például olyan állományokat figyeltek meg, amelyek a fák lombkoronájáig kapaszkodva függönyszerűen borították be a növényzetet.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden kertben növő vadszőlő veszélyes lenne. A komolyabb természetvédelmi kockázat akkor jelentkezik az Agroinform szerint, amikor a növény ellenőrizetlenül kezd terjedni az erdőkben és más természetes élőhelyeken.
A kerttulajdonosok ezért azzal tehetnek a legtöbbet, ha rendszeresen visszavágják a növényt, és a levágott hajtásokat megfelelően kezelik. Így a vadszőlő továbbra is a kert dísze maradhat, miközben kisebb eséllyel terjed át a környező természetes területekre.
