Magyarországon jelenleg mintegy 379 hektáron termesztenek csemegeszőlőt. Emellett a borszőlőfajtaként besorolt, de friss fogyasztásra alkalmas fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra, így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente 900-1000 hektárra tehető.
Az évente megtermelt mennyiség jellemzően 4600 tonna környékén alakul. A hazai csemegeszőlő-fogyasztás 20-25 ezer tonnát tesz ki, és folyamatosan nő - ismertette a NAK. Magyarországon a csemegeszőlő iránti igény egész évben jelentkezik, és nagymértékben meghaladja a hazai termelés mennyiségét, így az ország jelentős importra szorul. Magyarország 2025-ben csaknem 18 ezer tonna csemegeszőlőt importált, ez az elmúlt 3 év alatt 37 százalékos növekedés.
A kamara szerint a csemegeszőlő iránti piaci kereslet indokolná a hazai termesztés fejlesztését. Jelezték ugyanakkor, hogy csemegeszőlőt jelenleg biztonságosan és jövedelmezően alapvetően öntözött körülmények között, korszerű, főként magszegény fajtákat alkalmazva, természeti - például fagy-, jégeső,- madarak okozta - károktól védve lehet termeszteni.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a piaci árakat diktáló és nagy árversenyt kikényszerítő csemegeszőlő-termelő országokkal, ahonnan az import java része származik - ilyen Olaszország, Spanyolország, Görögország, Egyiptom, India, Dél-Afrika, Chile, Brazília, Peru - csak akkor veheti fel a versenyt Magyarország, ha jelentősen nő a hazai termőfelület, valamint ha javulnak a fajlagos terméshozamok.
Egyelőre a magyar csemegeszőlő választékbővítőként jelenik meg a hazai piacon július végétől október elejéig. Az ágazatban súlyos problémát jelent a munkaerő hiánya, valamint az utóbbi években gyorsan terjedő szőlőbetegség, a szőlő aranyszínű sárgasága (FD) is, amely a hazai borszőlő- és a csemegeszőlőültetvényeket egyaránt veszélyezteti.
Olvasd el ezt is!
