A Német Statisztikai Hivatal jelentése alapján tavaly Németországban a belföldi értékesítés a teljes magyar termelést meghaladó mértékben, 4 970 ezer hl-rel csökkent, ami a német sörfogyasztás 5,8 százalékos mérséklődését jelentette. Az Osztrák Sörszövetség a napokban például az előállított sörök mennyiségének 7,1 százalékos csökkenésről számolt be.
Az európai trendekkel összhangban Magyarországon is csökkent a sörfogyasztás mértéke. Az adatok szerint az összeladás volumene közel 10 százalékkal esett vissza egy év alatt, amit a tartós infláció és a vendéglátóipari szegmens gyengülése is magyaráz. Ugyanakkor a prémium és szuperprémium kategóriájú sörök iránti kereslet nem követte ezt a zuhanást, sőt, egyes szegmensekben növekedést is tapasztaltak. Ez azt jelzi, hogy a vásárlók hajlandóak többet fizetni egy-egy különlegesebb ízvilágért vagy garantált minőségért - derül ki a Magyar Sörgyártók Szövetségének adataiból.
A tudatosság másik látványos jele az alkoholmentes és az alacsony alkoholtartalmú sörök térnyerése. Ezek részesedése a teljes piacon belül stabilan 7 százalék felett van. A gyártók folyamatos innovációval válaszolnak erre az igényre: az ízesített alkoholmentes variációk már nemcsak a sofőrök választásai, hanem a napi frissítő szerepét is átvették, beépülve az egészségtudatosabb életmódba.
A piaci nehézségekre válaszul idén februárban példátlan szakmai összefogás indult. A Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete közösen hívta életre az „1 Magyar Sör” kampányt.
Korábban írtunk arról az érdekességről, hogy megduplázódott az alacsony - 3,5 százalék alatti - alkoholtartalmú sörök értékesítése az Egyesült Királyságban. A fogyasztók mellett a gyártók is a gyenge sörök felé fordultak.
A 2023-ban bevezetett szabályozás szerint a 3,5 százalék és 8,5 százalék alkoholtartalmú italokra literenként 21,01 font az adó, míg az ennél gyengébb italok után literenként csak 9,27 fontot kell fizetni. Az 1,2 százalék alkoholtartalom alatti termékekre egyáltalán nem vetnek ki adót.
Számos népszerű márka, például a Carlsberg és a John Smith, átalakította termékeit, hogy megfeleljenek az új adózási küszöbértékeknek, míg a BrewDog, az Egyesült Királyság legnagyobb kézműves sörfőzdéje új, 3,4 százalékos lagert dobott piacra. A sörözők és pubok kínálatában is egyre több csapolt alacsony alkoholtartalmú ital.
