A két szervezet közös körképe szerint Magyarországon mintegy 1437 hektáron foglalkoznak spárgatermesztéssel a gazdálkodók, éves szinten 5000-5500 tonna termést takarítanak be. Míg korábban szinte az összes megtermelt spárga külpiacokra került, ma már a termés felét magyar fogyasztók vásárolják meg. A legnagyobb termőterületek Bács-Kiskun és Csongrád vármegyében találhatók, ezen kívül Hajdú-Bihar és Békés vármegyében foglalkoznak még jelentősebb spárgatermesztéssel. A magyar spárga legjelentősebb felvevőpiaca Németország és Svájc, de Finnországba és Svédországba is szállítanak a hazai termelők.

A hamarosan elérhető európai uniós támogatásoknak köszönhetően tovább emelkedhet a hazai termőterület. A KAP Stratégiai Terv keretében megjelenő kertészeti beruházási támogatások közül az ültetvénytelepítések támogatását célzó pályázaton spárgaültetvények telepítésére is nyerhetnek támogatást a kertészetek - hívta fel a figyelmet a NAK és a FruitVeB.

A spárga jól illeszkedik az egészséges étrendbe, szárát jól emészthető rostok alkotják, a hajtások vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok. Víztartalma magas, kalóriatartalma viszont alacsony. A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint világos változatában. A spárga nagy mennyiségű folsavtartalma miatt kismamáknak kifejezetten ajánlott.