Az Európai Bizottság MARS-jelentése szerint Magyarország az egyetlen uniós ország, ahol szinte minden jelentős szántóföldi kultúra a legrosszabb, úgynevezett vörös kategóriába került. Ez azt jelenti, hogy a várható terméshozamok több mint 10 százalékkal maradnak el a megszokott szinttől, a gyakorlatban azonban számos növénynél 20–25 százalékos visszaesésre lehet számítani - derül ki az Agroinform cikkéből.
A legnagyobb veszteség a kukoricát érheti, amelynél a becslések szerint 22 százalékos terméscsökkenés várható az ötéves átlaghoz képest. A repce, a búza, az őszi árpa és a napraforgó esetében egyaránt 16–17 százalékos visszaesést jeleznek előre, míg a tritikálé termése 10 százalékkal lehet gyengébb.
A jelentés szerint a június végi és júliusi hőhullámok egész Európában károkat okoztak, de Magyarországon a tartós hőség és a csapadékhiány különösen súlyosan érintette az őszi és a tavaszi vetésű növényeket is. A műholdas becslések alapján az országos termésátlagok átlagosan 17 százalékkal maradhatnak el az elmúlt öt év átlagától.
A hazai búzatermés annyira rossz, hogy Svédországban is kedvezőbb hozamokra számítanak, míg kukoricából Lengyelország közel kétszer akkora hektáronkénti termést érhet el, mint Magyarország.
Az európai kukoricatermesztés 2026-ban újabb fordulóponthoz érkezhet - írtuk korábban. Az Expana előrejelzése szerint az Európai Unióban már csak mintegy 7,7 millió hektáron vetik a növényt, ami több mint 5 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A kibontakozó trend mögött egyszerre állnak agronómiai, gazdasági és klímaváltozási tényezők, miközben az egyes EU-tagországok között jelentős különbségek rajzolódnak ki.
A hagyományos nagy kukoricatermelő térségek – különösen Dél- és Közép-Európa – a gyakoribb hőhullámok és aszályok miatt területcsökkenéssel szembesülnek: Romániában például 17 százalékos visszaesés várható, Franciaországban pedig közel 1,5 millió hektárra mérséklődhet a vetés. Ezzel szemben Lengyelország enyhe növekedést mutathat, megerősítve exportorientált szerepét.
Magyarországon a kukorica vetésterülete 670 ezer hektár körüi, ami már csak fele a 2001-es csúcsnak, és ez a szám szakértők szerint hosszabb távon körülbelül 600 ezer hektáron stabilizálódhat. A termelők közül mindezek miatt egyre többen fordulnak az alacsonyabb kockázatú kultúrák felé. Szakértők a vetésszerkezet diverzifikálását, aszálytűrő hibridek választását és a talaj vízmegtartó képességét javító művelést javasolnak ebben a bizonytalan piaci környezetben.
