2025-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 7,9, majd 4,6%-os növekedése után – átlagosan 4,5%-kal volt magasabb a 2024. évinél. Az áremelkedés mértéke – az erdő kivételével – minden művelési ágban hasonló volt, mint az előző évben. A szántó átlagára 2024-hez képest 4,0%-kal nőtt, az erdőé 7,0, a gyümölcsösé 6,3, a gyepé 3,4, a szőlőé 1,2%-kal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,5 millió forintba került. A legdrágább művelési ág a szőlő volt: hektárjáért 3,6, míg a gyümölcsösért 3,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára egyaránt 1,3 millió forint volt tavaly.
2025-ben a megyék többségében csökkent az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Heves megyében a 20%-ot is meghaladta a termőföldforgalom csökkenésének mértéke. Összesen hét megyében nőtt az értékesített terület nagysága, leginkább Baranya (16%), Fejér (13%) és Bács-Kiskun megyében (10%).
A legtöbb termőföldet továbbra is Bács-Kiskun megyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye következett (7800, 5600, 5400 és 5200 hektár). A többi megyében 2025-ben 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom. Az értékesítés volumenének a megye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2025-ben Csongrád-Csanád, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, elérve az 1,2%-ot. Komárom-Esztergom megyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,3%-a cserélt gazdát.
Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:
szántóból Bács-Kiskun megyében adták el a legtöbbet (4500 hektár);
a gyep forgalma szintén Bács-Kiskun megyében volt a legnagyobb (1500 hektár);
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették a legtöbb erdőt (1300 hektár);
a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében váltott gazdát (500 hektár).
Az értékesített szántók átlagára 2025-ben, megyei összehasonlításban:
Hajdú-Bihar, Tolna és Fejér megyében volt a legmagasabb (3,0–3,5 millió forint/hektár);
Nógrád, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legalacsonyabb (1,4–1,8 millió forint/hektár);
a többi megyében 1,9–2,8 millió forint/hektár között alakult.
2025-ben az előző évihez hasonló ütemben folytatódott a földbérleti díjak emelkedése. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző két év 1,4, majd 5,1%-os növekedése után – átlagosan 4,9%-kal haladta meg a 2024. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 91 100 forint volt. Az erdő bérleti díja 13,5, a gyümölcsösé 11,9, a gyepé 8,3, a szőlőé 3,2%-kal nőtt 2024-hez mérten.
A megyék több mint felében 5% alatt maradt a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. A drágulás mértéke Jász-Nagykun-Szolnok (9,8%), Nógrád (9,4%) és Győr-Moson-Sopron (8,1%) megyében volt a legmagasabb.
A szántó átlagos éves bérleti díja:
Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (119 200, 111 700 és 105 900 forint/hektár),
Nógrád, Pest és Veszprém megyében a legalacsonyabb (62 100, 66 400 és 67 300 forint/hektár).
A KSH jelentése itt olvasható.
