Mindenki az unió hatástanulmányára vár
Több mint egy évvel azután, hogy az Európai Bizottság elindította stratégiáját, még mindig hiányzik az azt alátámasztó hivatalos hatástanulmány. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok. Ugyanis – alaptalanul – olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.
Komoly visszaesést hozhat
Az elmúlt hetekben több olyan tanulmány is napvilágra került, amely hasonló tendenciákat jelez, és amelyek a mezőgazdasági közösségeken túl is aggodalmat keltők. Mint minden tanulmány, a Kieli Egyetem mostani tanulmánya is úgy véli, hogy az F2F stratégia a termelés jelentős csökkenéséhez vezetne. A marhahústermelés 20%-kal, a tejé 6,3%-kal, a gabonaféléké 21,4%-kal, az olajos magvaké 20%-kal csökkenne az EU-ban. Gabonafélékből és marhahúsból biztosan importra szorulnánk a jövőben. Továbbá az egyetemi tanulmány szerint az F2F stratégia éghajlati szempontból nem lesz hatékony. Bár a stratégia megvalósítása elsőre látványos, 109 millió CO2-egyenértéknyi csökkenéshez vezethetne az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásában, azonban ezt a látszólagosan kedvező hatást megsemmisíti az uniós LULUCF-ágazatban (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) a CO2-tárolás 50 millió tonna CO2-egyenértékkel történő csökkenése, és az uniós termelés harmadik országokba áthelyezése. Utóbbi önmagában 54,3 millió tonna CO2-egyenértékkel több üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezne. Mindezek semlegesítenék az uniós stratégia mezőgazdasági kibocsátások tényleges csökkentésére gyakorolt – remélt – hatását.
A német tanulmány itt megtekinthető.
