Fotó:123RF
Süli János: Pillanatokra voltunk egy egész Európát sújtó áramszünettől
2021-12-12
Egy horvát áramszolgáltató állomáson történt hiba miatt az év elején gyakorlatilag pillanatokra voltunk egy az egész kontinenst sújtó súlyos áramszünettől. Erről is beszélt a paksi bővítésért felelős miniszter a vasárnap.hu-nak adott interjúban.
A csaknem teljes Európát érintő áramszünet ismételten rávilágított arra, hogy a megújuló források átgondolatlan rendszerbe állítása és az atomerőművek „kötelező zöldpolitikai” leállítása – ami nem szakmai, hanem politika érvek mentén történik – komoly problémákat vet fel
Hozzátette, az Európai Unió történetében még sohasem voltak olyan magasak az áramárak, mint napjainkban. A havi átlagár jelenleg folyamatosan növekszik, szeptemberben 135 euró/megawattóra volt, októberre megközelítette a 200 euró/megawattóra értéket, novemberre pedig elérte a 215 euró/megawattóra átlagárat. A kontinenst sújtó rezsiválság idején – amikor leginkább a földgáz, de a kőolaj ára is az egekbe emelkedett, emelkedik – fontos hangsúlyozni, hogy az atomerőműben megtermelt villamos energia önköltsége érdemben nem függ az uránár változásától. Nem úgy, mint mondjuk a gázerőműveknél.
Ez azt jelenti, hogy az atomenergia az ellátásbiztonságon túl az árstabilitás megteremtésében is jelentős szerepet játszik, ami jelen pillanatban hatványozottan fontos.
Napjainkban sajnos több példa is mutatja, hogy a helytelenül kiépített villamosenergia-rendszer egyre többször vezet hosszan tartó áramkimaradásokhoz. A miniszter felidézte, hogy idén februárban milliók maradtak áram nélkül Texasban a rekordhideg tél miatt. Tudni kell, hogy Texasban az ezredfordulón az állam teljes villamosenergia-szállítórendszerét privatizálták. Az állam kivonult és „szabályozatlanul” hagyta a piacot. Volt olyan háztartás, ahol ötnapi áramellátásért ötmillió forintnyi dollárt számlázott ki a szolgáltató.
Azt is látni kell, hogy egy ilyen párhuzamos erőműpark üzemeltetése rendkívül költséges. Nem véletlen, hogy Európában messze Németországban a legdrágább a villamos energia, körülbelül háromszorosa, mint hazánkban.
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a megújuló energiaforrások támogatására éves szinten Berlin 20-25 milliárd eurót költ. Ebből a pénzből minden évben két Paks II projekt valósulhatna meg.
Az említett példák tökéletesen megmutatják, hogy alaperőművek nélkül komoly problémákat okozhat, hogy ha csak megújuló energiaforrásokra támaszkodik egy rendszer. Jelenleg ugyanis a villamos energia tárolása ipari mértékben nem megoldott. Fontos kiemelni, hogy a szakemberek véleménye szerint, amiben a magyar kormány is egyetért, az ideális energiamix nemcsak megújulókból áll, hanem alaperőműből is, amire pedig a klímavédelmi célokat figyelembe véve egyedül az atomenergia a megoldás
- fogalmazott a miniszter.
Mi is történt Horvátországban?
Az év elején, a magyar határtól 50 kilométerre található Ernestinovoban (Ernőházán) meghibásodás történt a HEP horvát nemzeti áramszolgáltató egyik állomásában, aminek következtében kettészakadt az egységes európai villamosenergia-rendszer. Szerencsére Magyarországon ennek nem voltak érezhető jelei, de Romániában például közlekedési lámpák sötétültek el, egy marosvásárhelyi műtrágyagyártó üzemben veszélyesanyag-szivárgást okozott a gépek leállása, valamint Franciaországban és Olaszországban is több gyárban fel kellett függeszteni a munkát. Egy sínáthidaló kapcsolt ki túláramvédelem miatt. Gyakorlatilag pillanatokra voltunk egy az egész kontinenst sújtó súlyos áramszünettől. Európa északnyugati térségében 6300 MW teljesítményhiány, míg a délkeleti területeken ugyanekkora többlet lépett fel.