Áramkimaradások fenyegetik Európát

Egy horvát áramszolgáltató állomáson történt hiba miatt az év elején gyakorlatilag pillanatokra voltunk egy az egész kontinenst sújtó súlyos áramszünettől. Erről is beszélt a paksi bővítésért felelős miniszter a vasárnap.hu-nak adott interjúban.


Száguldó energiaárak

A csaknem teljes Európát érintő áramszünet ismételten rávilágított arra, hogy a megújuló források átgondolatlan rendszerbe állítása és az atomerőművek „kötelező zöldpolitikai” leállítása – ami nem szakmai, hanem politika érvek mentén történik – komoly problémákat vet fel

mondta a miniszter.

Hozzátette, az Európai Unió történetében még sohasem voltak olyan magasak az áramárak, mint napjainkban. A havi átlagár jelenleg folyamatosan növekszik, szeptemberben 135 euró/megawattóra volt, októberre megközelítette a 200 euró/megawattóra értéket, novemberre pedig elérte a 215 euró/megawattóra átlagárat. A kontinenst sújtó rezsiválság idején – amikor leginkább a földgáz, de a kőolaj ára is az egekbe emelkedett, emelkedik – fontos hangsúlyozni, hogy az atomerőműben megtermelt villamos energia önköltsége érdemben nem függ az uránár változásától. Nem úgy, mint mondjuk a gázerőműveknél.

Ez azt jelenti, hogy az atomenergia az ellátásbiztonságon túl az árstabilitás megteremtésében is jelentős szerepet játszik, ami jelen pillanatban hatványozottan fontos.

Az atomerőművi villanytermelés önköltségében az üzemanyag csak igen kis részt, 5–10 százalékot tesz ki, míg ez a szám gázerőművek esetében 60–70 százalék. Az árstabilitás és az ellátásbiztonság szempontjából még fontos megemlíteni, hogy a törvényi előírásnak eleget téve, az atomerőművek mindig rendelkeznek legalább két évre elegendő üzemanyagkészlettel, ráadásul az üzemeltetők a reaktorban lévő teljes üzemanyagkészletet csak mintegy négy-öt év alatt cserélik le.

A példák

Napjainkban sajnos több példa is mutatja, hogy a helytelenül kiépített villamosenergia-rendszer egyre többször vezet hosszan tartó áramkimaradásokhoz. A miniszter felidézte, hogy idén februárban milliók maradtak áram nélkül Texasban a rekordhideg tél miatt. Tudni kell, hogy Texasban az ezredfordulón az állam teljes villamosenergia-szállítórendszerét privatizálták. Az állam kivonult és „szabályozatlanul” hagyta a piacot. Volt olyan háztartás, ahol ötnapi áramellátásért ötmillió forintnyi dollárt számlázott ki a szolgáltató.

  • Tavaly nyáron napokon át korlátozni kellett az áramellátást Kaliforniában is. Otthonok százezrei maradtak áram nélkül, mert sem a szél-, sem pedig a naperőművek nem tudtak elegendő áramot biztosítani, elegendő mennyiségű „import” sem állt rendelkezésre, ugyanis a hőhullám a szomszédos államokban is kapacitáshiányt okozott.
  • Februárban történt Svédországban, hogy a svéd vízerőművek és a szélerőművek alig termeltek áramot a -10 Celsius-fokos hidegben, ezért arra kérték az embereket, hogy spóroljanak az árammal, mellőzzék az olyan energiaigényes eszközök használatát, mint a porszívó.
  • Londonban is komoly fennakadásokat okozott egy óriási áramszünet, de nemcsak angliai otthonok maradtak energiaforrás nélkül, hanem néhány reptér, vasút- és metróvonal, megzavarodtak a közlekedési lámpák, pedig „csak” egy generátor ment tönkre a rendszerben.
  • A németek egy „párhuzamos” villamosenergia-rendszert építettek ki. Abban az esetben, ha az időjárásfüggő megújulók nem tudnak termelni, akkor a hagyományos erőműparknak kell, ráadásul ilyenkor importra is szükségük van a háztartások megfelelő energiaellátásához. Ez utóbbi pedig jelentős mértékben Franciaországból származik, ahol az áram több mint 70 százalékát atomerőművek termelik.

Azt is látni kell, hogy egy ilyen párhuzamos erőműpark üzemeltetése rendkívül költséges. Nem véletlen, hogy Európában messze Németországban a legdrágább a villamos energia, körülbelül háromszorosa, mint hazánkban.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a megújuló energiaforrások támogatására éves szinten Berlin 20-25 milliárd eurót költ. Ebből a pénzből minden évben két Paks II projekt valósulhatna meg.

A megoldás

Az említett példák tökéletesen megmutatják, hogy alaperőművek nélkül komoly problémákat okozhat, hogy ha csak megújuló energiaforrásokra támaszkodik egy rendszer. Jelenleg ugyanis a villamos energia tárolása ipari mértékben nem megoldott. Fontos kiemelni, hogy a szakemberek véleménye szerint, amiben a magyar kormány is egyetért, az ideális energiamix nemcsak megújulókból áll, hanem alaperőműből is, amire pedig a klímavédelmi célokat figyelembe véve egyedül az atomenergia a megoldás

- fogalmazott a miniszter.

Mi is történt Horvátországban?

Az év elején, a magyar határtól 50 kilométerre található Ernestinovoban (Ernőházán) meghibásodás történt a HEP horvát nemzeti áramszolgáltató egyik állomásában, aminek következtében kettészakadt az egységes európai villamosenergia-rendszer. Szerencsére Magyarországon ennek nem voltak érezhető jelei, de Romániában például közlekedési lámpák sötétültek el, egy marosvásárhelyi műtrágyagyártó üzemben veszélyesanyag-szivárgást okozott a gépek leállása, valamint Franciaországban és Olaszországban is több gyárban fel kellett függeszteni a munkát. Egy sínáthidaló kapcsolt ki túláramvédelem miatt. Gyakorlatilag pillanatokra voltunk egy az egész kontinenst sújtó súlyos áramszünettől. Európa északnyugati térségében 6300 MW teljesítményhiány, míg a délkeleti területeken ugyanekkora többlet lépett fel.


The Conversation

Ne hagyd ki!