Hatalmasat nőtt az állati eredetű bioélelmiszerek kereslete az Európai Unióban az elmúlt évtizedben. Ennek hatására hazánk biohúsok-előállítása is megugrott ebben az időszakban. A biosajt- és a biotejiparunk azonban igen hullámzó utat járt be.
Meghódították Európát az állati eredetű biotermékek
A kereslet növekedése maga után vonzotta a bioélelmiszerek kínálatának a bővülését is az Európai Unióban az elmúlt évtizedben. A biogyümölcsök és biozöldségek mellett megnőtt az igény az állati eredetű bioélelmiszerekre is. Az Eurostat adatai szerint – néhány kivételtől eltekintve – jelentősen nőtt a tagállamok termelési kapacitása ebben a szegmensben a vizsgált, 2012 és 2020 közötti időszakban – írja az Agárszektor.hu.
Az említett trendek Magyarországot is érintették. Az állati eredetű termékek terén hazánk különösen a biohúsok előállításában jeleskedett, azonban biotej- és biosajtipart is fel tudott mutatni, bár az utóbbiak előállítása némi visszaesést mutatott.
Hazánkban is felfutott a gyártás
Hazánk biohús-előállítása óriásit bővült az említett időszakban. Amíg 2012-ben 906 tonna ilyen jellegű élelmiszert állítottunk elő, ez a mennyiség 2018-ban már meghaladta az 1600 tonnát. A nagyjából 700 tonnás bővülés körülbelül 68 százalékos emelkedést jelent 6 év alatt.
Ennél viszont jóval nagyobb hullámhegyeket és hullámvölgyeket jártak be a magyar biotejtermékek. 2012-ben nagyjából 6,4 ezer tonna biotejet állítottunk elő, 2016-ban pedig több mint 9,9 ezer tonnát. 2018-ra azonban nagy visszaesés következett, hiszen a kapacitás évi 3,4 ezer tonnára zsugorodott. A biotejre frissebb adatok is rendelkezésre állnak: 2020-ra tovább csökkent a hazai előállítás, egészen 2,3 ezer tonnáig, ami 64,1 százalékos zuhanás a vizsgált időszakban. A cikk szerint egyébként a 2020-as adatokat jelentősen befolyásolhatta a koronavírus-járvány is, azonban a csökkenő trend valószínűleg a pandémia nélkül is megmaradt volna.
A magyar biosajttermelés is hasonló utat járt be Magyarországon, mint a biotejágazat. 2012-ben 375 tonnányi biosajtot állítottunk elő, 2016-ig pedig összességében növekedni tudott a termelt mennyiség, egészen 537 tonnáig. Onnantól viszont jelentős visszaesés tapasztalható, hiszen 2018-ben már csak 184 tonnát gyártottunk belőle, 2020-ban pedig 116 tonnát. 9 év alatt tehát több mint 69 százalékot zsugorodott az iparág.
Ők a legnagyobb uniós termelők
A biohús-előállításban a legnagyobb uniós termelő egyébként Franciaország volt az adott időszakban. Évi csaknem 32,8 ezer tonnáról nagyjából 85,1 ezer tonnára növelték a termelésüket 2012 és 2018 között, ami 159 százalékos növekedés.
Biotej tekintetében a németek vitték a prímet. 2012-ben mintegy 254,8 ezer tonna biotejet állítottak elő, ez a mennyiség 2020-ra azonban 447,4 ezer tonnára nőtt, vagyis 75,5 százalékkal emelkedett az érték.
A biosajtoknál is Németország állt az Unió toplistájának élén aa vizsgált időszakban (nyilván ez összefüggésben van azzal, hogy biotejből készülhet a biosajt). Az időszak elején 27,4 ezer tonnát készítettek belőle, 2020-ban azonban több mint 64,7 ezer tonnát. A német szektor tehát 136 százalékot növekedett 8 év alatt.
